Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

országgyülésileg megállapittatni kívánna, abból a czélból,hogy ezek olly szerkezetet nyernének, melly midőn egy felől a belső jóllét ki fejlesztésének magvait magában hordozná, más felől képesekké tenné őket a haza boldogságát s a felséges királyi széknek attól el nem választható erejét s méltóságát, mind az ország gyűlésén, mind azon kivül hathatósan előmozdítani. Mi előtt azomba e küldöttség azon javallatok elő sorolásában ereszkedne, melly éknek valósításától a fent érintett eredményeket várja: kötelességének esméri előlegesen ki nyilatkoztatni, hogy az állás pont, mellyből kiindult, a királyi városok belszerkezetének a megyei rendszerhez olly feltétellel leendő alkalmazása volt, mi szerént a kettő együtt öszve hangzásba hozattasson;— ki kerültetvén egyszersmind azon hiányok, mellyek a megyei rendszerben jelenleg is javítást kívánnak. A királyi városok mostani állása tehát kettős szempontból lévén megítélhető, u.m. egy felől azoknak a nagy méltóságú kormány és felsőbb ítélő székek iránti viszonyait, — más felői belső elrendezésüket tekintve; a mi az elsőt illeti: midőn a királyi városok a publico politicumokba jelenleg a nagy máltóságu magyar királyi hellytartó tanátstól; a gazdálkodási tárgyakba pedig a nagy méltóságú magyar királyi udvari kamarától függenek; melly kettős kormányzás a mellett hogy az igazgatásbeli elvek szükséges öszvehangzását gyakran megzavarja, ezenkívül az olly ügyek tárgyalását, mellyek mindkét fő kormány szék figyelmét igénylik, meg is nehezíti: óhajtható lenne, hogy a kintstártóli függés telyes megszüntetésével a királyi városok a nagy méltóságú magyar királyi hellytartó tanáts fő felügyelete alá törvény által visszarendeltetnének; Ö Felségét a királyi városokra nézve illető törvényes jogok magok épségökbe hagyatván. Ezen javaslatra pedig itt megjegyződik, hogy abban semmi ujitás nints, sőtt ez tsak vissza hozása lenne a régi állapotnak; melly be a királyi városok az 1730-k évet megelőzött időkben, ugy az 1783-k és 1790-k esztendők közötti idő szakban voltak. Hogy pedig azon választó fal, melly a nemzeti egység nagy kárára jelenleg a nemzet külömböző Rendéit egymástól még a fellyebb viteli törvényszékek tekintetében is elkülönözi, mind inkább le rontana, jónak látnánk az 1832/6 ország gyűlésére e város részéről küldött követ uraknak adott azon utasítást ismét megújítani: mi szerént e tárnoki és királyi személynöki székek megszüntetvén, a királyi városok perei fellyebbvitel utján a hazai közös fő törvény székekre u.m. a királyi és hét személyes táblákra- mennének;— ezeknek tagjai a szükséges és a királyi városok kebeléből kinevezendő külömben pedig a nemesek pereiben is szinte bíráskodandó egyének által megszaporittatván, ugy az eránt is jobbágyi alázattal ország-gyülésileg megkéretvén Ő Felsége, hogy a felsőbb kormány székeknél is a városi szolgálatban magokat érdem esitett férj fiakat mint az alkotmányos 4-k rend képviselőit alkalmazni méltóztassék.— A mi más részről a királyi városok bel-igazgatását érdekli, kivánván e küldöttség itt is életbe léptetni azon alkotmányos elvet, mi szerént a polgárság kebelében róllok nélkülök semmi se történjen, mellyet már eddig is képviselve lát azon régi institutioban, minélfogva a királyi városok köz ügyeinek elintézése a tanáts és a községből választott ugy nevezett eskütt polgárok közt meg osztva volt,— kik bár nem a polgárság által választattak, mindazonáltal most a városi rendszerben mint az öszves pol-