Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

vén, a Kintstárnak adódjanak által, megszűnvén a Törvényhatóságoknak az épüllet eránti további gondoskodások, — A Tractatus eránt kérettessen meg ö Felsége, és már annyira haladtunk, hogy a Kerületi Ülésben, az e feletti tanátskozás a héten alkalmasint bevégződik. •— 2. A tegnapi Kerülleti Ülésben a Küldöttségi Munkálatnak 12-k lapján az 1. alatt, azon a Czikkelyen kezdődött a Tanátskozás, a melyben a választmányban jelen volt Városi Követek külön szavazatot adtak.— Tudván, hogy a gyakorlat különösen ellenünk van, ugy gondolkodtam, hogy nékünk legjobb lessz halgatni, várván, hogy ha azok által, a kik jobb állapotban vágynak, valamit mi is nyerhetnénk; de miutánn láttam, hogy legkevesebbé se emlittetnek azok az okok, a melyekből, helyheztetésünkhöz képppest, lehetne valamit reményleni, és már tsak a felett volt a kérdés, hogy a Fuvarosok számára meghatározott bérért adjanak e a Kir. Városok szállást, vagy helyet az építtetésre? — ide nem értődvén azok a K. Városok, a melyek a szerkeztetés szerént, ettől a tehertől nem volnának mentek, azok a mostani állapotjokban hagyattatván. Ily környülmények között, kevés reménységgel ugyan; de jobbnak tartottam minden esetre próbálni, és gondolatomat a tárgy felett előadni, — a minek rövid tartalma ez: — A Nemesi jogokra és szabattságokra nézve a Királyi Városok eggyformák, a Törvény minden megkülönböztetés nélkül azt rendelvén, hogy minden Királyi Város ugy tekintessen mint eggy Nemes Személy.— A midőn tehát a kérdés alatti teher alol felszabadulásnak az alapja egyedül az, hogy minden Királyi Város ugy vétetik, mint eggy Nemes Személy; éppenn olyan volna az ilyen személyes kiváltságokat, és Nemesi jogok szer ént, Törvényesen illető Felmentéseket a Városi Privilégiumokban keresni, mint a Ns embernek azt mondani, hogy tsak azzokkal a nemesi jogokkal élhet, a melyek armálisába be vágynak iktatva.— Ha a Nemes emberektől ezt kivánni nem leEel, ugy azon Törvény oltalma alatt lévén a K. Városok is; ezektől sem lehet.— A mi pedig a gyakorlatot illeti — e vagy kénszeritésből, vagy önként, hazafijui jó indulatból, — akarván ez által a köz-terhek hordozásában segittségül lenni, — de semmi esetre se kötelességből történt. —/Kiemelések az eredetiben. U Z./ A kénszeritésből tett fuvarozás telyesitését; — látván a Törvényhozó Test annak törvénytelenségét; helybe nem hagyatja, — az pedig, a ki jó indulatból tett eddig valami jótéteményt, — azért, hogy miért volt jó, büntetés sujja alá nem veheti & c. kértem tehát, vagy nyilván kitétetni azt, hogy ez a Czikkely a Kir. Városokat nem érdekli, azokra a Törvény ellenére, ilyen terhet nem lehetvén tenni, vagy a Czikkelynek a kihagyását. — E hosszas vitatásra adott okot, — végre szavazatra került, és elhatározódott, hogy ez a Czikely egésszen hagyattasson ki. — Miképpen megyén ez a tárgy keresztül az Országos Ülésen, és a Fő Rendek Tábláján, nem tudom; de hogy itt ily szépen keresztül ment, nékem nagy örömöt okozott.— Ez a tárgy tehát most nintsen rossz állapotban; de még hátra van az Országos Ülés, és a Fő Rendek Táblája; az utasításra, és világositásokra tehát lehet szükségünk.—Esztergomi Követ Andrási, —- Szálai Deák — Csongrádi Klauzál, és különösen Ungi Bernáth pártolták a K. Városokat. — 3. A 9-k lapon, az O alatt ezt a kitételt a Nemesek házaikban.— vitatás alá vévén a Győr városi követ, ezt a vigyázatlan indítványt, kevésbe mult, hogy rosszabb nem követett.— Mert igy a mint most van, in-