Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

kább oda magyarázható, hogy a szemleztetés a Ki. Városokat oda nem értette, — sok megyei Követek tehát kivánták, hogy világosan tétessen bele, hogy a Kir. Városokban lévő Nemesek házaikban.— /Kiemelések az eredetiben. UZ/ Hosszas vitatás utánn tsak annyira lehetett menni, hogy a Szemleztetés ugy, a mint van, megmaradt.— Tudakozódván némely Városi Követektől az eránt, hogy a katonai szállásolás dolgában minémü gyakorlat van nállok a Nemességre nézve? — többen voltak olyanok, a kik azt mondták, hogy minden tekintet nélkül a Nemesekhez be szállíttatik a Katona.— Jó lenne alázatos véleményem szerént nékünk is ebbe nagyobb vigyázattal lenni. — Mert: — ha nem hibázok;— most nállunk kezd az az elv uralkodni, hogy ha nem Polgár a Nemes ember, nem tartozik katonát tartani,— a minek, hogy mely sok,és az adózó népet nyommaszto következése lehet, ki ki láthatja.— Az a Törvény, a mely a Nemes embert a katona tartás terhe alol kiveszi, eggyszersmind a k. Ado terhe alol is menté teszi.— De ez a Királyi Városi Fundusokra nem alkalmazható volt sem ez előtt, — annyival kevesebbé pedig most, a midőn az 1832/6 Törvény a Jobbágy telken lakó Nemeseket is az élelmezés terhe alá veszi — Jó lessz tehát az akadályt, a mennyire lehet, előre hárítani, nehogy ez is gyakorlatnak vétessen, — a mennyiben pedig kikerülhetetlen, hogy a nagyobb tekintetüek eránt e részben kedvezés ne történnyen,— jónak látnám az ilyen határozatokban ezutánn nyilván bele tenni, hogy annak nem Nemessége, hanem Rangja vétetett tekintetbe, és hogy egyedül a Személyes katona tartás terhétől lett felszabadulásért fizeti a quártély váltságot, tartozván minden esetre az élelmezési költséggel. 4. Közölte, hogy az országgyűlés hosszabb lesz, a nádor Bécsből viszszaérkezvén talán tudósít u koronázásról s egyéb dolgokról, melyek az ügyeket előmozdítják. 5. A pénzűk elfogyott, s a debreceni vásárra menő kereskedőktől akart kölcsönt felvenni. Intézkedést kért, mert szégyelltek kölcsönt kérni. 1839. október 22. 1. E folyó hó 10-én tartatott Kerületi Ülésben felolvastatott á szollás szabadság tárgyában költ 2-ik Izenete á t. KK és RRnek, mely is köz felkiáltással elfogadtatott, melyet á 52-ik Szám alatt tisztelettel ide rekesztünk. 2. Ugyan azon nap Országos Ülés tartatott, hol is á módositatott Úrbéri Czikkelyek olvastattak,— mint szinte á Méltóságos Fő RRnek Válasza á jelen Ország Gyűlése költségeinek egyedül á Nemesség által lejendő fizetése eránt, mely az 53-ik szám alatt látható. Ugyan az nap délután á t. 4-ik Rend Követjei Conferentiát tartottak az eránt, hogy á szavazási jog mind ekkoráig sem adódván meg á Sz.K. Városi Követeknek, miként HBML. IV.A. 1011/k. 176. No. 676. 84