Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1568-1569 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 16. (Debrecen, 1987)

Az 1568—69. év során a magisztrátusi jegyzőkönyvekben, az előző évekhez viszonyítva, több feljegyzést örökítettek meg. A bejegyzések nagy száma talán azt jelentheti, hogy ez az év viszonylag békésen telt el Debrecen életében. A városnak komolyabb összeütközése nem volt a törökökkel, nyugtalanító portyázásaikkal azonban számolnia kellett. Többször szerepel a török rabság említése, rabságból való kiváltás. Utalás történik a böszörményi pusztításra, amely alatt János Zsigmondnak a böszörményi gáton történt csatáját kell értenünk, amikor a portyázó tatár csapatokkal csapott össze, megakadályozva azok további pusztításait. Debrecen törökkel való diplomáciai kapcsolatára utal az az adat, amely szerint Makai Deák Péternek ismételten átengedik a háza és kertje melletti földdarabot, amely a városé volt, annak fejében, hogy Duskás Ferenc főbíróságában elküldte őt a város ügyében Nándorfehérvárra. Deák Ferenc ez úton tett kiadásai fedezéséül kapta ezt az adományt. Ebből a feljegyzésből az is kitűnik, hogy a szabad telkekkel a város rendelkezik. A közért végzett szolgálatokat gyakran ezekkel honorálták. A török jelenlétére utaló további adalék a szolnoki bég előtt vállalt kezesség és a váci tihajénak fizetett harmincad említése. A török mellett mások is zaklatták a várost. A tokajiak 1568-ban rontottak be Debrecenbe, egy embert megöltek, másokat elhurcoltak. Ez nem egyszeri eset volt, mert ha magát a várost nem, de a környékét más alkalmakkor is háborgatták, így az újvárosiaktól hajtottak el ökröket. Közben a városban a békés termelőmunka is folyt. A céhes iparosok közül ebben az évben a vargák fordultak a tanácshoz új rendtartásokért és szabályokért. A tanács nem értett egyet kérésükkel, utasította őket, hogy maradjanak meg a régi előírásokban, azokkal éljenek. A szokásos céhes iparűzés megváltoztatására irányult annak az asszonynak a kérése, aki az özvegyi jogon rászállott fél varga mesterségét akarta eladni, de a tanács ebben az esetben is ragaszkodott a régi előírásokhoz és nem járult hozzá. A tanács rendelkezett a szűcsök bőrvásárlásáról, akiknek privilégiumukkal kapcsolatos problémáit jelzi, hogy a következő évben, 1569-ben János Zsigmonddal erősíttették meg kiváltságlevelüket. A város gazdasági életének vizsgálata szempontjából különösen figyelemreméltó, hogy az összes feljegyzéseknek közel egyharmada pénzhitelekről szól. Ezek magánhitelek, rendszerint helybeli polgárok egymás között kötött üzleteiről tanúskodnak. De hangsúlyosan jelzik a pénzforgalomnak ezt az irányát is. Pénzügyekkel kapcsolatban említik Thököly Sebestyén túri polgár nevét. Lehetséges, hogy a későbbi nagytekintélyű család őséről van szó. Ugyancsak többször szerepel Duskás Ferenc, Tar István és a kassai származású Vas Antal, akik a XVI. század második felének leggazdagabb kereskedői voltak. Debrecen gazdasági kapcsolatainak széles vetületét bizonyítja, hogy csaknem 100 helynév szerepel a jegyzőkönyvekben. A távolabbiak Pozsony, Bécs, Vác, Nagyszombat — ez többször is —, Eperjes, Kassa, Tokaj, Patak, Várad, Kalló, Nagybánya, Kolozsvár. Leggyakrabban Várad fordult elő, összesen 28 esetben szerepelt