Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

marabb lehet, bornyúbó'rbül (minthogy egyéb nincs) leendő feketiket, ha fog tetszeni. Régi egy levele Nagyságodnak ma negyed napja érkezett kezemhez, melyben teszen emlékezetet valamely lappangásban levő szürke lórul. Én eddig tudakozódván felőle, nyomába nem igazodhattam. Aki Nagyságodnak bejelentette, talán urát tudná adni. Fiamnak vagyon egy, az ugyan szürke, kész vagyok tüle elfosztván, Nagyságodnak véle complaceálhatnom. Csak legyen alkalmatos, méltóztassék Nagyságod Szőke Mihály úrnak, vagy másnak mustrálása iránt parancsolni. A Berettyón innen elkezdték a szüretelést, túl is nem halasztjuk, ha módot és securitást irányozhatunk benne. Ecsedi úr tegnap érkezett ki, mintegy 4-száz magával. Prinyi úrnak hírét sem hallani. Bene uram amint lehetne, váltig vigyázna, Kolosvárt emlegetik, hogy feladta volna a német. A nemes város emberitül ide való állapotukrul bízvást érthet Nagyságod. Ezzel ajánlván magamat Nagyságod méltóságos grátiájában maradok Nagyságod alázatos szolgája Debr. 11.8. br. 1706. Dobozi István mp. 1706. Okt. Fasc. 2. B. 31. 78. Majtény, 1706. október 25. Méltóságos főgenerális, nekem nagy jó Uram! Nagyságod Patakrul költ méltóságos levelére nézve tartván attul, hogy az ellenség otthon ne szorítson meg, \9-na széllel szaladoztunk. Én néhány emberséges emberrel erre Majtin felé jüttem, nyavalyás bujdosást teszünk. Pénzünkön semmit sem akarnak adni, erővel venni nem kívánnánk. Szathmárig még ma elmegyünk, odavárván örömest és nagy alázatosan Nagyságod opinióját, hova és merre kellene fordulnunk. Azon tájéki helységekre pedig méltóztassék Nagyságod egy erős pátens parancsolatot kezemhez küldeni, mely mellett pénzünkre valót szerezhetünk. Másként, kivált marháink, éhhel vesznek el. Egyéb occurentiakrul való tudósítását is alázatosan elvárom Nagyságodnak. Ugyanis miólta házul elbujdostunk, sehonnan semmi, kivált consolátióra valót nem érthettem. Bizonyosan ez óráig sem tudjuk, hol legyen a német, csak éppen egy gondolat után megyünk errefelé, hogy nem ezt, hanem másfelé való utat választ az ellenség. Ezzel ajánlom magamat Nagyságod méltóságos tapasztalt régi grátiájába, kérem ne legyen feledékeny róla, régi igaz szolgájáról és maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Majténban 25. 8. br. 1706. P.s. Hitván házamat és benne hagyott kivált feles boraimat, ha az ellenség másfelé,, kit nem remélhetek, fordulna, Nagyságod úri protectiója alá ajánlom. 1706. Okt. Fasc. 3. C. 34. 79. Apáti, 1706. november 2. Méltóságos főgenerális, nekem nagy jó Uram! Innen sem mulathatám el, hogy alázatosan levelemmel ne udvarolnék Nagyságodnak. Én nihány emberséges emberekkel pusztárul-pusztára, helységekrül-helysé-