Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)
gekre bujdosván, Majtinig verekedtem, honnan is ez órában a méltóságos asszony ő nagysága udvarlására iderugaszkodtam- Úgy értem, hogy Nagyságod mi tájunkra fog az hadakkal fordulni, kérem azért alázatosan Nagyságodat, méltóztassik a várost és abban még ha mi megmaradóit, arra rendelendő jó tisztek által conserváltatni, észre vévén, ha az ellenség másfelé veszi útát. Innen én Kisvárdába nyomulok, odavárván bizonyos híreket. Közelebb a Méltóságos asszony ő Nagysága assecurála, Nagyságod tudósítását fogja velem communicálni. Még az Berettyón innen Diószegen, Vajdán etc. maradtanak boraink, ha az magunk vitézi által el nem praedáltatnának. Ezzel ajánlom magamat Nagyságod méltóságos grátiájában és maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Apátiban 2. 9 br. 1706. 1706. nov. Fasc. 1. A. 9. 80. Tokaj, 1706. november 30. Méltóságos fogenerális, nekem nagy jó Uram! November 22-da költ levelét is Nagyságodnak alázatosan vettem. Füzéri jószágban bátorságos találásomrul való tanácsát Nagyságodnak köszönöm. Az securitás valóban jó, csak amellett volna mivel subsistálni, kivált marháink éhhel vesznek el. Miulta a Tiszán által jüttem 5 cub. cassai árpánál többet nem találhattam, cöblit annak is 2 tallér, 1 boglyácska szénát 9 és tíz forintokon, de már még csak szénát sem akarják veres pénzen adni. Úgy a míszárszékekben a húsért nagy bajjal veszik el. Hova kell lenni, én bizony soha nem tudom. Gonosz nép lakja ez földet, ritka a jó ember. Patakra fogok menni, ott megnyomulni. Onnan hova, az jó Isten tudja, ahol subsistálhatok. Füzéri jószáglátni elküldtem, ha odavaló tisztének méltóztatnék Nagyságod commitálni pínzemre, ha miben succurálhatna és ha a veres pínz állapotjának orvoslásában is, ha valami modalitást találhatna, felette szükséges volna. Még a tokaji hídban egy csepp sincs. Kapitány úr Vasigh iparkodnék, de Szalontai úr csak elméjére sem akarja venni, úgy értem. Ezzel ajánlom magamat Nagyságod méltóságos grátiájában maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Tokaj. 30. 9 br. 1706. 1706. Dec. Fasc. 1. A. 65. 81. Debrecen, 1707. január 3. Méltóságos fogenerális, nekem nagy jó Uram! Ez beállott új esztendőt, hogy az Úr Isten méltóságos házával együtt tegye szerencséssé és boldoggá, Nagyságodnak mégis alázatos tiszta szívvel kívánom. Nagyságod méltóságos levelibül alázatosan megértettem, hogy kegyelmes urunk ő felsége odameneteli alkalmatosságával az partium, s abban rólunk is netalán lenne valami emlékezet, úgy hiszem, nem adom, hanem veszem iránt. Ez okon a nemes város fogja expediálni embereit, csak tudhassa meg Nagyságodtul idejét. Ugyanis Ő felsége odamenetele nálunk bizontalan. Az idő alatt is pedig Nagyságod tapasztalt igaz és atyai grátiájára bízza az szeginy város Nagyságodnak magát, mint aki mindenek felett tudhatja minden dolgát, állapotját. Az 3 bekötött könyvet elküldtem. Ha találtatott