Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

sában, kiben kevés telek. Hajtogató katonák és hajdúk miatt estének excessusok, kik is nem jól lettének. Lehetlen is vásári alkalmatossággal üket kihajtani, mert a paraszt ember talán az ördögnél is mesterebb benne. Elég bajokat, zúgolódásokat s mocskolkodásokat szenvedtem. Éppen azon dolgot a városnak imputálták. Egy néhány szekereket öszszehajtottam magunkéit, de minthogy estvére lehettek készen, a terminus végén elhaladott, tartóztattam üket. Nem kétlem, megírták Nagyságodnak az medgyesi káros ostromot, amely ugyan tűrhető. Confirmáltatik, hogy némely magyar regimentek régen kiindultak Erdélyből Jenő felé, talán azok hírit rebesgetik ráczok gyanánt. Tovább a szekerek kérésével nem fájlalom a Nagyságod fejét, lévén elég gondja, hanem az írást elvárom ígért grátiájában, melyben továbbra is ajánlom magamat, maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Debr. 21. Maj. 1705. 1705: Máj. Fasc. 3. C. 38. 17. Debrecen, 1705. május 22. Méltóságos generális, nekem nagy jó uram. A nemes város mind a most, mind a múlt heti elmeneteli alkalmatosságával Nagyságodnak, a mi (eltörlődött) ségre való kedveskedéssel lehetett Nagyságodnak specificátióbam ím megküldöttem, avégre ne mondja cseléd szokása szerint, hogy semmit sem vittek etc Azonkívül pedig Nagyságod parancsolatjára ez tábori expeditióra miket küldtem azokat is ím írásban külön tettem, Úgy továbbra az itt levő 4 rácz rabok állapotját parancsolatja szerint Nagyságodnak megírtam, kérem alázatosan maga jó ajánlása szerint az téli ráczok excursiója, komádiak megrontása alkalmatosságával elvitt gulyásomat Aradrul munkálkodtatni ne terheltessék. Neve Martzi, a gulyámmal együtt, kiben odaveszett 8 százig való, vitetett volt el szegény. Nem levén semmi külföldi szekér, Nagyságod borai alá szekereket adtam, úgy egyebek mindenek alá is. Ha csak így contribuálnak a nemes szomszédságok, mi abba belefáradunk. És superabundanti még is recomendálom Nagyságodnak a szekereink visszabocsáttatását. Az boros hordókért, úgy mint a bor áráért nagy parolát tettem, méltóztassék felölök parancsolni, ne vallják szégyent az creditorok előtt. Eötvös Miklós uram levelét mutatván commissarius úr, mivel másutt nem kaphatott, adtam Nagyságod számára 300 ft. ezüst pénzt. Nincs teljességgel semmi új hírem, kivel Nagyságodnak udvarolhassak. Engedjen az Úr Isten nagyságod szerencsés operatiójárul is hírt hallanunk. Ezzel ajánlom magamat (eltörlődött) és maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Debr. 22. Máj. 1705. 1705. Máj. Fasc. 3. C. 46. 18. Debrecen, 1705. május 26. Méltóságod generális nekem nagy jó uram! Ezen órában Nyíri András kapitány úr ő kegyelme öccse jelentette, hogy oda le Szolnok felé a Nagyságod hadai össze akadtanak a rácz pogánság felett, kit is meg-