Debreceni végrendeletek 1595-1847 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Debrecen, 1983)

Adattár - 8. Maróthi György, 1737. május 30.

Mellyeknek mindeneknek előtte ki kell állani(?) és az négy életben lévő gyermekemet magokat illetik, hacsak a feleségem a quartát, mint maga gyermekeinek oda nem engedi. Ismét vadnak a Hegyalján szőlőcskéim, melyek engemet osztály szerint concentraltak és eddig birattattak általam, úgymint: a tállyai hegyen a Kis-Hasznoson és a Palántában egy-egy darab szőlő, kik közzül a Hasznost tavaly Miskoltzi nevü ember sok hitegető beszédeivel környülvivin engemet, megárulta vala 120 magyar forintokon, és az árában meg is adott 60 forintokat, az idén pedig Karácsony napja lévin a terminus, a felét meg nem adta, kérvén, hogy várakozzam szüret utánig, utána pedig megbecsülvén a szőlőt, még föld alatt pedig, mégis 206-ra becsültetett és azon alkut revocaiom. A Palánta szőlő pedig adatott el ugyan tavaly Mitro Mihály nevü embernek 80 forintokon, ki is a felét, úgymint 40 forintokat megadta, a felét Karácsonyra kellett volna letenni, de le nem tette és így ő is instálván a várakozásért szüret utánig, mindkét szőlő ára meg nem fizetődvén, az alku tökéletességre nem mehet, ha successorim akarják, visszavehetik depositis deponendis. Vagyon a tállyai hegyen feleségemrül álló Megyés nevü szőlő, mely eleirül álló. Töb jószágot annál soha nem láttam, melyet ab anno 1711 circiter bírtunk együtt, azon szőlő a tállyai Szabó céheknek bizonyos esztendőkig hasznábul oda adva jó conditiok alatt, vagyon levél róla. A szántai hegyen levő Sátor és Gelencsér nevü két szabad szőlők, ugy a Fejérhegy is, mellyek is eleimről állók, Szántón lévő szabad házzal együtt (mely dézma adó az elmúlt esztendőben), az idők mostohasága miatt, mivel sovány esztendők voltak és nemhogy a munkáért való kölcséget, de még a szüretet is nem vehette ki az ember belöllök, a vinclér gonossága által is a munkára adott pénz nem a szőlőkre fordíttatván, elparlagosodtak, kik közül némelyiket, akik felvállaltak is, most megmásolták, vadnak levelek rólok. És így a felyül feltett ősi jóknak az ára excindáltatván a successorim számára, a debreceni ház és Jankai két szőlő, egyébb ingó-bingó jószágokkal együtt acquisitumink lévén mostani feleségem idejében, legelsőben is az Ecclésia számára nálam lévő 93 forintok 100-ra pótoltatván, nemkülönben Békési Istvánné asszonynak, amely circiter 63 forintokbul álló adósságom vagyon, adódgyék ki és minthogy már Sára leányomat ki házasítottam, ugy György deák fiamnak is házasságára, de Mária és Sámuel gyermekeimnek mind házasságokra, intertentiojokra való nemes magistratus által a közönségesből deputáltassék és excendáltassék, oda ajánlom, a többi pedig, ami azokbul megmarad, portioné elosztassék, ezt hozzátévén, hogy amit eddig György deák fiamnak bujdosási kölcségre adtam, ne imputáltassék portiojában, mivel annyi esztendőktül fogva való tartása, ruháztatása, ha szintén itthon lett volna is, könnyen annyira, ha többre nem, emergált volna. Vagyon 200 magyar forint a vömnél. Harangi Istvánnál, az osztáskor részében imputáltassék. Mindezeknek felette penig, minthogy némely gonosz consequentiáktul tartok, melyek az én kevés jószágocskáim felosztása után következhetnének, kivált a két kisebbik successorom jószágok eránt, valamely olyas hiba találtatnék lenni, a tekintetes nemes Debreceni Tanács atyai és Istenes gratiajaban, ezeknek manutentiojában és atyai ketyes protectiojában ... árváimat recommendálom".