A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

Hosszabb szünet után bukkan fel ismét az immár „kegyelmes” rangot kapott álmosdi köznemes neve Széchenyi irataiban. A gróf 1846. június 11-én némi keserűséggel és nem titkolt sajnálkozással jegyzi be naplójába, hogy aznap a kaszinói ebéden Péchy Ferenc teljesen elszigetelődött, senki sem tilt mellé, senki sem beszélt vele, sőt Teleki László gróf (1811-1861), bár ő is kálvinista volt, még durván célzott is rá: „rüheseket ki etc.” szavakkal.137 Tehát még mindig nem bocsátották meg neki a több mint tíz évvel korábbi botrányt, illetve - és ez a valószínűbb - az úri társaság számára elfogadhatatlan, források hiányában nem rekonstruálható reakcióit. Földváry Gábor sem állt mellé, holott ő hívta meg a vendégeket, így jó pár hónappal később - immár Pest megye adminisztrátoraként - már hiába bizonygatta, mennyire bánja, hogy Péchy kimaradt a kaszinóból, illetve, hogy Széchenyi azt nem akadályozta meg, pedig „attul várt ő sokat”.138

Széchenyi és Péchy Ferenc közel három évtizedes baráti, sőt az előbbi álmosdi keresztapasága folytán részben rokoni kapcsolatáról ez az utolsó adat a feltárt forrásokban.

116 Bényei Miklós: Széchenyi István, az álmosdi keresztapa

1,7 Gróf Széchenyi István naplói. 6. köt. (1844-1848.) Budapest, 1939. 390-391. p. (az idézett szavak magyarul a német szövegkörnyezetben).

138 Gróf Széchenyi István naplói. 6. köt. (1844-1848.) Budapest, 1939. 552. p.; 1847. április 16-i feljegyzés, (a német nyelvű feljegyzés végére magyarul beírt pár szó egyike, az „ő” vonatkozhat Földváry Gáborra is, de még inkább Péchy Ferenciek________________________________