A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
csökkenési hullám megállíthatatlannak bizonyult. A mélypont ezúttal az 1940/41-es tanévre esett, arra a tanévre, amikor az egyetemi hallgatók országos létszáma jelentősen megugrott. Ugyanaz a tendencia érvényesült tehát Pécsett, mint ami Debrecenben is megfigyelhető volt az 1940/41-es tanév tekintetében. Az Erzsébet Tudományegyetemnek ekkor mindössze 941 hallgatója volt, ami az ország egyetemi hallgatóinak alig több mint 7 százalékát jelentette. Szegeden az 1921/22-es tanévet 971 hallgató kezdte meg. A többé-kevésbé folyamatosnak tekinthető növekedés következtében 1930/31-re a hallgatói létszám már megközelítette az 1800 főt. Vagyis ebben a tanévben az ország egyetemi hallgatóinak megközelítőleg 17 százaléka Szegeden tanult. A Ferenc József Tudományegyetemen ez a tanév jelentette a tetőpontot. Ezt követően megállíthatatlan csökkenés kezdődött. Az egyetemi hallgatók létszámában bekövetkező csökkenés tehát a tudományegyetemek közül Szegeden kezdődött meg a leghamarabb, már az 1930-as évek elején! Az 1939/40-es tanévben a hallgatók száma már az 1100 főt sem érte el. Az országos részarányt tekintve tehát Szeged 11 százalék alá süllyedt. A következő, 1940/41- es tanév aztán - a jogi kar szünetelésével összefüggésben - még drasztikusabb visszaesést eredményezett az akkor már Florthy Miklós nevét viselő intézmény hallgatóinak létszámában. Ekkor mindössze 549 hallgató tanult Szegeden, ami az országos hallgatói létszám alig több mint 4 százaléka volt. Az 1940/41-es tanévre Debrecenben, Pécsett és Szegeden is bekövetkező - az országos tendenciával ellentétes - csökkenés a hallgatói létszámokban tehát a vidéki egyetemek jellegzetessége volt. Ezt támasztja alá az is, hogy a Pázmányon ekkor éppen ellentétes folyamat, a hallgatók létszámának növekedése volt megfigyelhető. Ez a növekedés azonban nem volt olyan mértékű, hogy az országos adatokból tükröződő folyamat magyarázatául szolgáljon. Felvetődik tehát a kérdés, hogy az ország egyetemi hallgatóságának ebben a tanévben megfigyelhető, jól érzékelhető növekedése mely intézményhez, mely képzési ágakhoz köthető. Talán erre a kérdésre is választ adhat a József Műegyetem hallgatói létszámváltozásának beható vizsgálata. A Műegyetemen tanuló hallgatók száma, mely az 1914/15-ös tanévben még az 1500 főt sem érte el,- a háborús pangást követően - az 1918/19-es tanévre, a háborút megjárt fiatalság egyetemekre özön- lésének is köszönhetően átmenetileg 4700 fölé nőtt. Ezután kisebb Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 341
