A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
342 Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása... visszaesés következett, de az 1921/22-es tanévben már 4200-nál is több hallgató járt a hagyományos tudományegyetemeknél jóval gyakorlatiasabb képzést biztosító Műegyetemre. Ezzel a műegyetemi hallgatók az egyetemi hallgatóság több mint 30 százalékát tették ki. Ezt követően egyenletes csökkenés mutatkozott a József Műegyetemet választó diákok számát illetően. A visszaesés egészen az 1933/34-es tanévig tartott. Ebben a tanévben a műegyetemi hallgatók létszáma ezer fő alá csökkent, a hallgatók országos részaránya pedig a 9 százalékot sem érte el. Az 1934/35-ös tanévet aztán a József Műegyetem, a budapesti Közgazdaságtudományi Kar, az Állatorvosi Főiskola, valamint a Bányamémöki és Erdőmémöki Főiskola egyesítésével létrehozott (1934. évi X. törvény) József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem már 2401 hallgatóval kezdte meg. Az integrációval nemcsak a műegyetemi képzés jelentősége növekedett meg, de jóvoltából ,, egységes közgazdaságtudományi kar jött létre, és szélesebb képzési profilú gazdasági szaktanárképzés alakult ki. ”'8 A hallgatói létszám a következő tanévre csökkent ugyan, de azt követően töretlen növekedésnek indult. Az 1939/40-es tanévre a hallgatói létszám 3130 főre duzzadt, ami az ország egyetemi hallgatóinak közel 31 százalékát tette ki. Az 1940/41-es tanévre pedig további robbanásszerű növekedés jelentkezett. A hallgatók létszáma ebben a tanévben a 4300 főt is megközelítette. Az egyetemi hallgatók létszámának az 1940/41-es tanévre bekövetkezett hirtelen növekedésének hátterében tehát a vidéki egyetemek által képviselt hagyományos tudományegyetemi képzéssel szemben, egyre inkább a gazdasági, műszaki és mérnökképzés felé fordult a pályaválasztó fiatalok figyelme. A képzési ágak népszerűségében bekövetkezett változás egyértelmű összefüggésben állhatott a világháborúval és a képzett szakembereket felszívó hadsereg igényeivel. Az egyetemi hallgatók létszámának az 1940/41-es tanévben jól érzékelhető növekedéséhez mindezeken túlmenően kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a Ferenc József Tudományegyetem hosszú idő után ismét Kolozsváron nyitotta meg kapuit19, s már az első tanévben több mint 2300 hallgatót vonzott. Ebben a tanévben tehát hazánk 18 Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999.[Továbbiakban: Ladányi, 1999.], 60. old. 19 A Szegeden működő tudományegyetem Horthy Miklós nevét vette fel. (1940. évi XXVÍII. törvény a magyarországi egyetemek újjászervezéséről)
