A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között
ségesnek tartotta; s az építkezés költségeinek fedezetéül az Országos Népiskolai Építési Alapból 25.000 pengő segély és 500 pengő kölcsön kiutalását engedélyezte. A tárgyév szeptemberében Kovács István kőműves mesterrel megkötött szerződés alapján az építkezés elkezdődött és 1930. tavaszán fejeződött be. Az államsegély megérkezett az államkölcsön azonban nem, ezért a község a vállalkozóval szemben fennálló tartozását nem tudta fizetni, amelynek per lett a következménye. A királyi járásbíróság a község ellen zárlatot rendelt el, a fegyelmi bíróság pedig Riczkó József főjegyzőt közhivatalnoki visszaélés és mulasztás miatt állásából való elmozdítás büntetéssel sújtotta. Az iskola a római katolikus templom melletti és az egyházközség tulajdonában lévő 450 négyszögöl nagyságú telken épült fel. Nyíradony község képviselőtestülete 1930. november 24-i közgyűlésén a római katolikus egyház telkén épült iskolát a római katolikus egyháznak engedte át és annak római katolikus jellegét kimondta. Ez váltotta ki nemcsak a vallás-és közoktatásügyi minisztérium, de a helyi görög katolikus egyházközség nemtetszését is. Jogosan, hiszen a belterületi 4 tanítós községi, 2 tanítós római katolikus, 2 tanítós görög katolikus iskolákba 423 görög katolikus, 102 római katolikus, 17 református és 33 izraelita vallású tanuló iratkozott be, tehát a vallási megoszlás nem indokolta a római katolikus iskola 4 tanerőssé fejlesztését. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kérdés megoldása elodázhatatlan. Nyíradony község képviselőtestülete az 1936. október 19-én tartott közgyűlésén a római katolikus egyháztól ajándékként kapott iskolatelket elfogadta a vonatkozó ajándékozási szerződés jóváhagyásával. A szerződés szerint a római katolikus iskola 2 tantermében az iskolák mindenkori V-VL, a római katolikus egyházközség telkén épült 2 tantermes iskolába pedig az iskolák mindenkor III. és IV. osztályát helyezték el felekezeti különbség nélkül. Az újonnan épített és a megegyezés szerint községi jellegű elemi iskolában az egyik tanítónak római a másiknak görög katolikusnak kellett lennie. Végül elrendelték, hogy a községi elemi iskola összes tantermében a keresztet ki kellett függeszteni. Ez a megállapodás pedig természetesen a kisebbségben lévő reformátusoknak nem tetszett,18 amellyel kapcsolatosan a református egyházmegye is kinyilvánította nemtetszését. 320 _________Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban... 1 8 SzSzBML IV. B. 404/191.111. 2391/1929.; u. o. IV. B. 411/967/A. 8777/1941.; IV. B. 411/864. 20776/1937.______________________________
