A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között
321 A vármegyei közigazgatási bizottság utasítására Nyíradony község képviselőtestülete 1923-ban határozta el a Szakolyikerti tanyán egy tantermes és tanerős községi iskola felállítását. Akkor a tanyán 52 tanköteles gyerek volt, akik különösen téli időben nem látogathatták a községben lévő iskolákat. Gencsy Ferenc szakolyikerti földbirtokos az iskola céljára épületet ajánlott fel, amelyről a királyi tanfelügyelő többször is jelentette, hogy a községi elemi iskola terme egy rozoga, alacsony, levegőtlen, tanításra alkalmatlan épületben van elhelyezve. A főszolgabíró 1931. végén az iskola bezárását kérte, a közigazgatási bizottság pedig kötelezte a földbirtokost, hogy az 1921. évi XXX. t. c. végrehajtására kiadott rendeletnek megfelelően gondoskodjon a tanító és a gyerekek beszállításáról a nyíradonyi községi elemi iskolába és a tanítás után a tanyára történő visszaszállításukról. 1932. szeptemberében megkezdődhetett a tanítás, mert a tantermet Gencsy Ferenc lepadlóztatta, de a felajánlott csomózó helyiség iskola céljaira való átalakítása a következő év szeptemberére történt meg. Az új tanterem 8 m hosszú, 6 m széles, mintegy 3, 5 m magas helyiség, amely az iskolát látogató 58 tanköteles részére elegendő iskolapaddal is fel volt szerelve. Sajátos státusza volt a szakolyikerti iskolának, hiszen községi jellegű volt hivatalosan, az alispán 1931. december 18-i főszolgabírónak címzett leiratában érdekeltségi iskolának nevezte, vagyis a föld- birtokosnak az állami hozzájáruláson kívül annak megfelelő elhelyezését, továbbá mindennemű személyi és dologi kiadásait biztosítania kellett. A valóságban a dologiakról, fűtésről, takarításról, karbantartásról Gencsy Ferenc gondoskodott, Nyíradony község pedig a tanító fizetésének 40%-át viselte.19 Nyíradony község képviselőtestülete az 1936. január 7-i rendkívüli közgyűlésén örömmel vette tudomásul, hogy a vallás-és közoktatásügyi miniszter a belterületen egy tanterem és egy tanítói lakás építéséhez 5000 pengő építési segélyt helyezett kilátásba. A később módosított terv szerint a régi községi iskolánál két tanítói lakás átalakításával két tantermet és egy nőtlen tanítói lakást alakítottak ki. Az 1937. szeptemberében már elkezdett munkát Soltész Béla nyíregyházi építéHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 19 SzSzBML IV. B. 404/217. III. 2501/1933.; u. o. IV. B. 404/151. III. 465/1923.; u. o. IV. B. 404/191. III. 1840/1929.; u. o. IV. B. 411/803. 1470/1932.; u. o. IV. B. 404/210. Ili: 200/1932.; u. o. IV. B. 404/217. III. 2501/1933.
