A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között
319 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. olyi-féle tisztilakot pedig községháznak rendeztek be. A tanterem egyike 63 nr, a másik pedig 57, 72 m2 alapterülettel, 120 tanköteles befogadására vált alkalmassá.15 16 A vármegye közigazgatási bizottsága 1911. november 9-i ülésén hozott határozatában utasította a nyíregyházi magyar királyi adóhivatalt a községi iskola építési költségeinek fedezetéül szolgáló közel 10.000 korona iskolai alapvagyon kiutalására. Kresnyák István nyíradonyi görög katolikus esperes-lelkész, iskolaszéki elnök 1912. február 14-én terjesztette be a tanfelügyelői hivatalnak az iskola és kántortanítói lakás tervét és költségvetését jóváhagyás végett. Erre annál is inkább szükség volt, mert a görög katolikus iskola két gyenge tanteremből állt, közülük az egyik bezárását mérlegelte a hatóság egészségügyi okok miatt.16 Az 1868. évi 38. t. c., azaz a népiskolai törvény szerint a tanyai lakosok gyermekei oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, amelyekhez a tanyák tartoznak. A rendelkezés értelmében a közigazgatási bizottság 1907. december 23-án utasította Nyíradony elöljáróságát, hogy a Tamási pusztán haladéktalanul kezdje meg a községi iskola megszervezését. Bár a 108 mindennapi és 41 ismétlő tanköteles jelenléte indokolta az ügy sürgetését, de a község a belterületi iskola- építésre hivatkozva állami támogatást, ennek hiánya esetén halasztást kért. Miután 1925-ben a vallás-és közoktatásügyi miniszter kedvező válasza megérkezett, amelyben 145 millió korona államsegély kiutalását ígérte, Nyíradony képviselőtestülete elhatározta a községi elemi iskola és tanítói lakás felépítését. A főjegyző 1927. december 7-én jelentette Szabolcs vármegye közigazgatási bizottságának, hogy a nyíradonyi tamási pusztai iskola egy kápolnával együttesen felépült, végül is a vallás-és közoktatási minisztérium által biztosított 13.200 pengő államsegélyből és 4000 pengő államkölcsönből.17 A miniszter 1929. június 28-án kelt rendeletében a Nyíradony belterületi elemi iskolák zsúfoltságának megszüntetésére a községi iskolának két tanteremmel és egy tanítói lakással való bővítését szük15 SzSzBML IV. B. 404/87. 36/1910.; u. o. IV. B. 411/859. 7398/1937.; u. o. IV. B. 404/71. III. 134/1906.; IV. B. 404/190. 515/1929.; u. o. IV. B. 411/499. 3868/1906. 16 U. o. IV. B. 404/98. 595/1912. 17 SzSzBML IV. B. 411/516. 780/1908.; u. o. IV. B. 404/78. 357/1908.; IV. B. 404/190. 111. 189/1929.; IV. B. 411/724. 5658/1927.; IV, B. 411/944, 36098/1940
