A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején
függetlensége, a nép szabadsága és boldogulása, és az ősi alkotmány körül szerzett elévülhetetlen érdemei a törvényhozás által megfelelő elismerésben, illetve elégtételben részesíttessenek”. A törvényhatósági bizottság egyben Kossuth Lajos és honvédéi nagy érdemeit is méltányolja.11 12 13 Bihar megyében is erős volt a Függetlenségi Párt befolyása a századfordulón. A Nagyvárad c. újság néhány évig „A Bihar vármegyei és Nagyváradi Függetlenségi és 48-as Párt Flivatalos Lapja” titusust viselte fejlécén. Nadányi Károly, Nadányi Zoltán költő apja a század első éveiben a Függetlenségi és 48-as Párt híve. Az O nevéhez fűződik a Bihar megyei függetlenségi párt szervezetekben a rendszeres párt élet megindítása, O vállalta a megyei pártelnöki tisztet is. Kerülete, a nagyváradi választási kerület hagyományosan ellenzéki képviselőt küldött a parlamentbe.1’ A függetlenségi gondolat melletti kiállásról Bihar megyében több helyen is olvashatunk. A Nagyváradi Napló „A margittai mandátumok” c. vezércikkében 1902. június 10-i számában azt írja, hogy „a negyvennyolcasok lármájától ugyancsak hangos a kerület”. 1901-ben „Belényesen is kiütött a szabadság” és Bartha Ferenc némi demagógiával megtoldott függetlenségi programmal megszerezte a korábban biztos kormánypárti kerületet.14 15 Berettyóújfalu község politikai arculatát is a dualizmus idején alapvetően a negyvennyolcasság jellemezte. Az 1896-1901 közötti országgyűlési ciklus alatt vette át a mandátumot a negyvennyolcas Leszkay Gyula. Egészen 1910-ig kezében is tartotta a kerület vezetését. Politikai téren egyre inkább a Függetlenségi Párt Justh-féle irányzatához kapcsolódott. A párt szervezeti életének kiépítésében nagy érdemeket szerzett, ezt az országos vezetés is méltányolta.'2 A hosszúpályi választókerület függetlenségi pártjának elnöke Marjay Péter ref. lelkész lett, s mint ilyen, egyben országgyűlési képviselő is. 1896-tól kezdve négy választási cikluson át egészen 1910-ig ő képviHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. _______ 283 1 1 HBML. IV. B. 402. 145. k. 324/1902., 1902. jún. 18.. 12 Bakó Endre.: Nadányi Zoltán élete és költészete. Bihari dolgozatok. A Bihari Múzeum Közleményei I. Szerk.: Héthy Zoltán, Berettyóújfalu. 1975., 8. 13 U. o. 14 Ruszoly József.: Megtámadott képviselőválasztások Bihar vármegyében. (1861 - 1913 ) A Bihari Múzeum Évkönyve II. Szerk.: Héthy Z., Berettyóújfalu., 1978., 178, 180. 15 Nyakas Miklós: Berettyóújfalu politikai és társadalmi élete a polgári korszakban., Berettyóújfalu története.,Szerk.: Varga Gyula., Berettyóújfalu., 1981., 302, 306. _____
