A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején

284 Major Zoltán László: Adatok, a Rákóczi megemlékezéshez... selte a derecskeieket is. A negyvennyolcasok Derecskén feltehetően 1905. körül érték el befolyásuk tetőpontját.16

Elég sokszor leírta már a szakirodalom, hogy a század forduló Nagyváradon a város fejlődés nagy lendületű korszaka. A gazdasági fellendülés általános, pezsgő társadalmi életet teremtett, s ennek eredménye volt a közszellem élénksége. Tudomásul vették a nemzetiségi kérdést, a bihari románság is beküldte hivatalos képviselőjét a városba. Nagyvárad fejlődésének előmozdításában elől járt Rimler Károly polgármester is elődeihez hasonlóan. A város kulturális életét a XIX. század kilencvenes éveitől kezdve a Szigligeti Társaság irányította. 1908-ban Váradon szerveződött a Holnap irodalmi társaság, a modem magyar irodalom egyik úttörőgárdája, a Nyugat-mozgalom őse. Ezért érthetetlen számunkra, hogy a Rákóczi-szabadságharc emlékének idézéséről nincs szó a város szellemi életében. Az általunk fellapozott szakirodalom nem tesz említést ilyen jellegű megemlékezésről.17 Annyit tudunk, hogy az évforduló előtti évben Karácsonyi János, a neves egyháztörténész tanulmányt jelentet meg a Biharme- gyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1901 - 1902-i Évkönyvében 1902-ben: „Bihar megye magyar népe a kuruc világban”. Továbbra is különböző átiratok érkeznek Bihar vármegyéhez a Rákó- czi-szabadságharccal kapcsolatos rendezvényeket illetően. Debrecen sz. kir. város támogatás végett megküldi II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazaszállítása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratát. Bihar vármegye alispánja megbízatik, hogy hasonló feliratot készítsen. A vármegye közönsége a haza nagyjai iránt érzett hálás kegyelettől eltelve örömmel csatlakozik Debrecen sz. kir. város közönségének hazafias mozgalmához és ezennel elhatározza, hogy II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazaszállítása érdekében az országgyű16 Szendrey István - Nyakas Miklós: Derecske története. Db., 1980., 277.

17 Kovalovszky Miklós: A Maradandóság Városától a Vér Városáig. Századok szelleme. Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról. Szerk.: Bényei József - Fülöp László - Juhász Béla. Db. 1980., 92,95., Fleisz János : Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón. Bihari diéta II. Szerk.: Matolcsi Lajos., Db., 1999. 102., Bakó Endre.. Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben. HBMLE V. (Szerk.: Gazdag I.) Db., 1978., 135., Dutka Ákos.: A Holnap városa. Bp. 2000., 248., A Vér városa : Nagyvárad. írta és szerk: Robotos Imre., Db., 1992. 249., Dánielisz Endre.. Szalontai séták., Nagyvárad., 1993., 155. / Borók Imre, a Hajdúböszörményi Városi Könyvtár könyvtárosának szívességéből./