A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában
245 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. szágban és Olaszországban. A Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület alapító tagja volt 1860-ban. A következő évben városi képviselővé választották. A kiegyezést követően visszatért a szegedi közéletbe, tagja lett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak. Országgyűlési képviselő lett 1869-ben. 1872-ben a város polgármesterévé választották. 7:1 Az árvaszék elnöke is volt 1875 és 1884 között. Többször megválasztották polgármesternek, amely tisztségről csak 1904-ben mondott le. Hivatali ideje alatt volt a nagy árvíz Szegeden. Élete végéig a kormánypárt tagja maradt. „Az ő polgármestersége alatt készültek el a város polgári kori igazgatásának első szervezési és később újabb szabályrendeletei. Vita dúlt a bürokratizmus csökkentéséről, legyen-e polgármester helyettes, vagy a főjegyző lássa el a tisztséget.”75 76 Munkásságának elismeréseként megkapta a Vaskorona Rendet és a királyi tanácsosi címet. Hivatali ideje alatt lépett Szeged a modem fejlődés útjára. Csak a halálát megelőző pár évben kérte a nyugdíjazását. Mintegy 5040 koronát kapott és még 2460 korona kegydíjat. Számos anekdota maradt fenn róla, sokszor természete miatt a jóságos jelzővel illették.77 78 „A szelid lelkületű aggastyán, aki otthagyta valamikor tanyai tuskulánumát, mert kötelességének tartotta, hogy [...] a városnak szentelje életét.”7^ A város érdekében véghezvitt munkásságát a gyakorlati ésszerűség jellemezte. A polgármestereknél is megállapítható az, ami a főispánoknál, hogy igen aktívan részt vállaltak a helyi ügyek intézésében. A szegedi polgármester szintén jogvégzett volt és meglehetősen nagy szakmai gyakorlattal rendelkezett. Ez utóbbi Kovács Lajosról is elmondható. A 75 Czímer Károly. A Szeged-belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929). Szeged 1929. 152. Péter László'. Szegedi tudósítások. Szeged 2002. 79. Uő.: Szegedi seregszámla. Szeged 1999. 46. Blazovich László: Szeged rövid története. (Délalföldi évszázadok 21.) Szeged 2005. 152-153. Réh János halálát követően Pálfy Ferenc úgy döntött, hogy az utókornak is megörökíti az arcképét, ezért a halott polgármestert fényképeztette le a családdal. Péter László: Mindörökké Szeged. Szeged 1997. 208. Réh János 1861-ig volt Szeged polgármestere. 76 G. Tóth Ilona'. A városi bírótól a polgármesterig Pálfy Ferenc. Szeged, (1996) 11. Idős korában azonban már szerette volna, ha több helyettese lett volna. 77 Uo. 11. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. I-X1X. Bp. 1905. X. 160. Életéről: Cs. Sebestyén Károly. Utcák, terek, templomok, házak. Szeged 2004. 80. 78 Kiss Ferenc - Tonelli Sámdor - Szigethy Vilmos: Szeged. Bp. 1927. 27._________
