A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

kapták az utasításokat, amelyek a kormány akaratát közvetítették. A központi hatalom ilyen formában szintén beleszólt a helyi közigazga­tási viszonyok alakulásába.18 Ez a rendszer is több fokozatban műkö­dött egészen a helyi szervekig, amelyek irányítása nem tartozott a te­rületi önkormányzatok hatáskörébe. A dualizmusban megindult egy dekoncentrációs folyamat, amelyet összhangba kellett hozni az ön- kormányzati igazgatással.19 Hatalompolitikai okok is szerepet játszottak a szabályozás ala­kulásában, mert a kormánynak az volt a célja, hogy politikáját támo­gató törvényhatóságokat hozzon létre. A hatékony működést a tör­vényben rögzített intézményekkel próbálta biztosítani.20 Olyan tör­vényhatóságokat hoztak létre, amelyeknek joguk volt arra, hogy az alkotmány védelme érdekében felléphessenek. Ugyanakkor jogosítvá­nyaikat és hatáskörüket leszűkítették.21 A kormány arra törekedett, hogy a „törvényhatóságokat is a ki­egyezéssel létrejött rendszer engedelmes eszközeivé” tegye.22 Az el­lenzékiek azonban meg akarták őrizni hagyományos helyzetüket, de ez nem sikerült. A törvényjavaslat során is felmerült a szakmai kvalifikáció kér­dése. A szakigazgatással kapcsolatban kiemelendő, hogy az alispán és a polgármester tekintetében nem tartották elfogadhatónak a jogi vég­zettség megkövetelését, mert lehetnek olyan jogi diplomával nem ren­delkező személyek a törvényhatóságokban, akik alkalmasak arra, hogy ezt a fontos tisztséget betöltsék. Ezért ezt a szakmai végzettséget csak a főjegyzőkre nézve tartották elengedhetetlen feltételnek.23 Tóth Vilmos is egyet értett ezzel a javaslattal, mert az alispánnak és a pol­gármesternek nem kell bíráskodnia.24 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 233 18 Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Stipta István: A közigazgatás szervei. In: Magyar alkotmánytörténet. Szerk. Mezey Barna. Budapest, 2003. 409. 19 Mezey B.: Államosítás i. m. 19-20. 20 Kajtár István: 1848-1849 és a XIX. századi modernizációnk. Jogtudományi Köz­löny. (1999. május) 95. 21 Uő.: A polgári modernizáció közigazgatási autonómiájának jogtörténeti keretei. In: Autonómiák Magyarországon 1848-1998. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2004. 27. 22 Fónagy Z:. Modernizáció i. m. 2001. 76. p. 23 Az 1869-dik évi ápril. 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának napló­ja. Szerk. Nagy Iván. Pest 1870. (továbbiakban: KN.) IX. 284-285. örményi Miksa felszólalása. 24 A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztását mondta ki az 1869:IV. te. 1. §-a! KN. IX. 285. Debrecenben már 1848. április 26-án döntés született arról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom