A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában
kapták az utasításokat, amelyek a kormány akaratát közvetítették. A központi hatalom ilyen formában szintén beleszólt a helyi közigazgatási viszonyok alakulásába.18 Ez a rendszer is több fokozatban működött egészen a helyi szervekig, amelyek irányítása nem tartozott a területi önkormányzatok hatáskörébe. A dualizmusban megindult egy dekoncentrációs folyamat, amelyet összhangba kellett hozni az ön- kormányzati igazgatással.19 Hatalompolitikai okok is szerepet játszottak a szabályozás alakulásában, mert a kormánynak az volt a célja, hogy politikáját támogató törvényhatóságokat hozzon létre. A hatékony működést a törvényben rögzített intézményekkel próbálta biztosítani.20 Olyan törvényhatóságokat hoztak létre, amelyeknek joguk volt arra, hogy az alkotmány védelme érdekében felléphessenek. Ugyanakkor jogosítványaikat és hatáskörüket leszűkítették.21 A kormány arra törekedett, hogy a „törvényhatóságokat is a kiegyezéssel létrejött rendszer engedelmes eszközeivé” tegye.22 Az ellenzékiek azonban meg akarták őrizni hagyományos helyzetüket, de ez nem sikerült. A törvényjavaslat során is felmerült a szakmai kvalifikáció kérdése. A szakigazgatással kapcsolatban kiemelendő, hogy az alispán és a polgármester tekintetében nem tartották elfogadhatónak a jogi végzettség megkövetelését, mert lehetnek olyan jogi diplomával nem rendelkező személyek a törvényhatóságokban, akik alkalmasak arra, hogy ezt a fontos tisztséget betöltsék. Ezért ezt a szakmai végzettséget csak a főjegyzőkre nézve tartották elengedhetetlen feltételnek.23 Tóth Vilmos is egyet értett ezzel a javaslattal, mert az alispánnak és a polgármesternek nem kell bíráskodnia.24 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 233 18 Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Stipta István: A közigazgatás szervei. In: Magyar alkotmánytörténet. Szerk. Mezey Barna. Budapest, 2003. 409. 19 Mezey B.: Államosítás i. m. 19-20. 20 Kajtár István: 1848-1849 és a XIX. századi modernizációnk. Jogtudományi Közlöny. (1999. május) 95. 21 Uő.: A polgári modernizáció közigazgatási autonómiájának jogtörténeti keretei. In: Autonómiák Magyarországon 1848-1998. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2004. 27. 22 Fónagy Z:. Modernizáció i. m. 2001. 76. p. 23 Az 1869-dik évi ápril. 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Szerk. Nagy Iván. Pest 1870. (továbbiakban: KN.) IX. 284-285. örményi Miksa felszólalása. 24 A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztását mondta ki az 1869:IV. te. 1. §-a! KN. IX. 285. Debrecenben már 1848. április 26-án döntés született arról,