A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez
vényes mentén haladt, továbbá hogy nemesek városokban lévő ingó és ingatlan vagyonukról nem egy esetben polgárként rendelkeztek. Sajátosan nemesi-polgári környezetbe kerülünk Szegedi István deáknak, az Alsó-Részek sókamara ispánjának 1468. december 26-án az egri káptalan előtt tett végrendeletével, amelyben minden ingó és ingatlan vagyonát apósának, Szentmihályi Jánosnak, valamint apósa feleségének, Katalinnak, továbbá gyermekeinek: Ilona leányának és Mihály fiának, a szabad művészetek mesterének hagyományozta.16 Az örökhagyó 1469 augusztusában még élt, mert 29-én Ernuszt János István deák szegedi sókamarásnak adott utasítást.17 18 Feltételezzük, hogy a két István deák ugyanaz a személy. Esetünkben, bár nemesről van szó (nobilis tanquam egregius), az örökítés módja mégis polgári jellegű. Nem pusztán azért, mert az örökhagyó nemek szerinti különbségtétel nélkül hagyatkozott, hanem azért is, mert a vagyon egy részét apósának és anyósának, a felmenőknek hagyta, valamely általunk nem ismert, a vagyona körében korábban bekövetkezett jogügylet miatt. Hogy Szegedi István diák nemesként városi polgár módjára végrendelkezett, azt a fentiek mellett bizonyítja az, hogy az oklevél Egervári László tárnokmester 1494. febraár 13-i átírásában maradt fenn. 1512. május 26-án Vajda Miklós szalánkeméni lakos a budai káptalan előtt megerősített végrendeletében fiára, Demeter diákra hagyta minden vagyonát: szalánkeméni és szegedi házát az összes, bárhol található szőlejét és birtokát, valamint ékszereit és ezüsttárgyait.Is Az oklevélből kiderül, hogy Vajda Miklósnak más örököse nincs, csak a fia, aki gyermekkora óta segítette őt és támogatta, valamint a királynak nyújtott szolgálatai fejében apjának nemességet szerzett. Vajon miért készített végrendeletet a szalánkeméni bortermelő, ha a törvényes öröklés szabályai szerint is fiának jutott volna vagyona. Több ok lehetséges. Az eredendően polgári származású férfiú így kizárta feleségét, ha nem élt már, akkor annak rokonait az örökségből, akik felesége, mint polgárlány külön vagyona egy részének megszerzése érdekében keresettel élhettek volna. Vagy azért tette, hogy kinyilvánítsa: nem csupán ősi, hanem szerzett vagyonának is fia a teljes örököse. A végrendelet utal a bortermelésben és kereskedelemben érdekelt gazdag polgárok kiemelkedően jó vagyoni helyzetére. Mint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. ________________19 1 6 Uo. 59. sz. 17 Uo. 62. sz. 18 Uo. 93. sz.
