A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez
20 Blazovits László: Megjegyzések a középkori Szeged,... végrendeletből kitűnik, nemcsak a szegedieknek és pestieknek lehettek birtokaik és házaik a Szerémségben, hanem a szerémségieknek is Szegeden, valamint Pesten. Továbbá ingatlanok mellett értékes vagyontárgyakkal rendelkeztek, és végül a nemességet is elnyerhették, mint azt tette Vajda Demeter diák (litteratus), aki talán éppen a királyság egyik központi hivatalában dolgozott. A középkorban, akár hűbéres, akár rendi korszakát vesszük vizsgálat alá, a nemes, a polgár és a jobbágy más-más tulajdonlásibirtoklási formák és szabályok között élt. Amint láttuk, e tekintetben a szegedi polgárok a tárnoki, azaz szabad királyi városok polgáraiéhoz hasonló, talán azonos magánjogi viszonyok között éltek, jóllehet településük a királyi szabad városok közé sorolható talán személynöki városként.19 Egészen másképpen alakult Gyula város és jobbágy státusú parasztpolgárainak a helyzete. Bár lakóinak adásvételeiről és öröklési viszonyairól nem maradt fenn városkönyvi bejegyzés, mert az elveszett, vagy oklevél, más forrásokból mindez jól követhető a 15. század végétől a 16. század második harmadáig terjedő időben. A gyulai uradalomnak, beleértve Gyula városát is, 1525-ben 700 telkes, 317 szabad menetelű újonnan érkezett, továbbá a negyven oláh jobbágya volt, az utóbbiakat kenézeik irányítottak.20 Zsellérek szintén éltek itt.21 A jobbágyok törvényes öröklésének útját a Hármaskönyvben olvashatjuk, amely szerint a jobbágy egész földjének tulajdona a földesúrra néz, és azt illeti.22 Megjegyezzük azonban, hogy a birtok tulajdonából valamennyi részt a jobbágy is bírt, mert ha a földesúr vissza akarta váltani jobbágytelkét, azt csak becsáron tehette meg.23 Ezt nevezték később kibecslésnek. Éppen ebből a használati tulajdon19 Kubinyi 2006. 59. 20 Gyula város oklevéltára (1313 -1800) Szerk.: Veress Endre. Bp. 1938. 87. Magyar fordítása latin nyelvből Blazovich László-Galántai Erzsébet, német nyelvből Schmidt József. In: Blazovich László: Város és uradalom. Blazovich László: Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből. Gyula, 2007. 63. 76. 2-3. sz. 21 Uo. 66. 78. 23. 24. sz. 22 ...’’totius terrae proprietas ad dominum terrestrem spectat et pectivet.” Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjobának hármaskönyve. Bp. 1990. Az 1994-es kiadás fordítósát készítette és bevezette Csíky Kálmán. (Továbbiakban HK) III. 30. 7. 23 HK 111. 30. 8. __________________________________
