A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez
örökhagyó rokonainak jutott." Amint a következőkben látni,fogjuk, a földesúri városokban és mezővárosokban, mivel azokban jobbágyok éltek, a helyzet másképpen alakult. Az alábbiakban elemzésünk tárgyát képező három város: Szeged, Gyula és Debrecen magánjogi viszonyait tekintve elsőként Szegedet vesszük vizsgálatunk alá. Éppen azért, mert bár rendkívül csekély forrás maradt fenn a magánjog tekintetében középkori történetéből, azonban mivel királyi szabad város volt,11 12 polgárainak magánjogi viszonyai a fentiekben leírtakhoz hasonlítottak. A szegedi vagy szegedi illetőségű személyek ingatlan ügyleteit teljes pontossággal azért sem ítélhetjük meg, mert nem egyszer nemesi környezetben játszódnak le, mint az 1454. június 23-án bekövetkezett adásvétel, amikor Thar-i Ruppert fia György (egregius) rokonai nevében is eladta Szurdokpüspöki nevű Heves megyei birtokát Szegedi (talán sajószögedi) Báthori Miklósnak, fiainak, valamint leányainak 200 arany forintért.13 Több adat maradt fenn a zálogosítások történetéből. 1368-ban Szeged tanácsa előtt Tamás mester visszaadta azt a szőlőt Karun-i (ma Karlóca) Bertalan ispán fia Péter papnak, amelyet 100 forintért kötött le neki, mivel a száz forintot már busásan kivette belőle, és nem akar uzsora bűnébe esni.14 Sárszegi István 1520. december 4-én zálogosította el szegedi kőházát, azaz téglaházát, amely egykor Szilágyi László szegedi örökös főbíróé volt, Beke Ferenc pesti polgárnak 1000 forintért. A pénz nagyságát érzékelhetjük abból, hogy ekkor az állam- kincstár éves bevétele 60000 forintot tett ki. Az ügylet Sárszeginek Budán az Olasz utcában lévő házában jött létre. A polgár és egyúttal nemes, királyi sókamarás Sárszegi István a szegedi polgár-nemesek leggazdagabbjai közé tartozott.15 Az örökösödéssel kapcsolatosan fennmaradt dokumentumok azt mutatják, hogy a végrendeleti örökösödés — mint említettük — a tör18 _________ Blazovits László: Megjegyzések a középkori Szeged,... 1 1 Blazovich László: A szász tükör és a Szepesség joga. In: Eike von Repgow: A Szász tükör. Közreadja: Blazovich László-Schmidt József. Szeged, 2005. 53-58. 12 Kubinyi András 2006. 58-60. 13 Érszegi Géza: Adatok Szeged középkori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VI. 1982. 39. sz. Kulcsár Péter: Az egységes város (kb. 1440- 1498) In: Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk.: Kristó Gyula. Szeged, 1983. 459. 14 Érszegi Géza 1982. 78. sz. 15 Érszegi Géza 1982, 111. sz. Kulcsár Péter 1983. 459.
