A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Petró Leonárd: Az érmelléki nemesség vagyoni tagozódása

fejtegetésbe bocsátkozni a honoráciorokat illetően, ezért itt csak any- nyit emelnénk ki, hogy életnívójuk szintje a kapott fizetésük mértéke, működési területük, stb. függvényében változott: például egy magasabb rangú uradalmi tiszt (pl. inspector, számvevő) esetében olyan életminőséget is jelenthetett, melyet a birtokos nemesek körében sem sokan engedhettek meg maguknak. Soraikban tehát meglehetős különbségek fedezhetők fel, de abban megegyeztek, hogy anyagi és szellemi kultúrájuk az ugyanebbe a kategóriába tartozók többsége felé emelte őket.

Korábban már utaltunk rá, hogy nem állapítható meg teljes egyértelműséggel a lakóhely, ami annak az elvi lehetőségét is fenntartja, hogy volt olyan nem itteni birtokos, aki a járás valamelyik településén házzal rendelkezett, vagy a személyi kivetés mértékével megegyező nagyságú vagyonnal bírt (1/4 telek úrbéres telek éppen 0,1 dicát ért). Meg kell jegyezni azonban, hogy ennek valószínűsége elenyésző lehetett.

A lista alapján az érmelléki nemesi társadalom körülbelül egy hatodát, nevezhetjük birtokos23 nemesnek. Ennyi azoknak a nem főrangúaknak az aránya, akik a személyükre kiszabott mennyiségen felül, tulajdonukat képező nemesi vagyonuk után is fizettek hozzájárulást. Ezt alig több mint háromszázan mondhatták el magukról, de soraik között is jelentős különbségek voltak.

E különbségek érzékeltetéséhez ismét a körösvölgyi analógiához kell nyúlnunk. Ahhoz, hogy valaki legalább 1 forintot fizessen, minimum 0,25 dica kellett. Ez a személyre kivetett mennyiségen túl 4 hold harmadik osztályú szántót, 2 embervágó kaszálót és 2 kapás harmadik kategóriás szőlőt jelentett, amihez 10 regálé jövedelem is tartozott.

Nem mondható különösebben nagy vagyonnak - ijesztően nagy a távolság attól, amit gróf Batthányné vagy Stubenbergné esetében láttunk -, de az érmelléki járásban „birtokosként” bejegyzettek majdnem fele (147 fő) még ezt a mennyiséget sem érte el. Jó részüket pe160 Petró Leonárd: Az érmelléki nemesség vagyoni tagolódása

23 Ez nem a korabeli terminológiát jelenti. Az akkori felfogás ugyanis egyértelműen „birtokosnak” tekintette az egytelkes, kurialista nemeseket is, akik így több olyan jogban részesültek, melyet az armalisták. nem élvezhettek: pl. hivatalviselés. A kurialisták viszont ebben az összeírásban a személyi kivetést fizetők csoportjában vannak, tehát nemesi a föld után - ami nem egy esetben apró, megélhetéshez kevés, inkább presztízsnövelő és fenntartó töredéktelek - nem kellett fizetniük.

Ez esetben tehát a birtokos megnevezés csupán arra utal, hogy az adott személy ren- delkezett olyan földdel, mely után fizetnie kellett.______________________________