A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
305 bejegyzések igazolják- hogy a volt foldesuraikat illető kötelezettségeiknek eleget tettek légyen. Erre nézve a jelentkezőknek vagy elbocsátó levelet kellett felmutatni; vagy ha ilyen nem volt a kezükben, - hit és fenntartás mellett fogadtattak be. Arra is volt eset, hogy csak kezességre írattak be; máskor a foldesúr személyesen jelent meg a tanács előtt és bocsátotta szabadon debreceni névvel élni akaró jobbágyait.40 A török földesúr, mint tudjuk - szintén nem engedte meg jobbágyainak a szabad költözködést; - az elszökött rájákat mindenkor vissza vihette. Valószínű, hogy a debreceni tanács, a különben reá zúdulható háborgatások elkerülése végett tiszteletben tartotta eme török-jogot is. Azonban én csak egyetlenegy esetet találtam arra nézve, mikor a letelepedő jobbágynak török földesura is meg van nevezve, s ez iránt való kötelezettségeinek lerovása követeltetett tőle a tanács által. Ez eset szereplője, Karczagujszállásra való Kis Miklós, egyfelől Memhet Iszpahi török-, másfelől Gyáni István magyar foldesúr jobbágya, ki Debrecen lakosai közé úgy vétetett fel, ha először török földesurának a tartozását, 75 forintot, megfizeti. Kis Miklós e föltételnek hamarosan eleget is tett; mire Memhet Iszpája 74 görög tallérért, vagyis 100 magyar írtért szabadon bocsátotta, Ambrus György és Csontos Gergely karczag-újszállási lakosok kezessége mellett, akiknek aztán a 74 tallért Kiss Miklós a debreceni tanács előtt fizette meg.41 Szűcs István42 a fölvett és oklevéllel ellátott (illetőleg a város jegyzőkönyHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 40 Erre nézve idézem a következő eseteket: „Szeőke László, azelőtt nagys. Károlyi Mihály jobbágya, Károly városából való, mindenféle kötelezéstől és tartozástól mentes, amint vallja - a város letelepedett lakosainak társaságába befogadtátott. A 33 dénárt megfizette.” Jkv. 1626. 640 1. „Markus István, Károlyból való, földes ura iránti kötelezettségtől mentes - beíratik.” Jkv. 1626. 652 1. „ Voin György, Konyárd melletti Fejértóra való, ezelőtt nagys. Rákóczi György és Kapronczay György jobbágya, esküvésnek vagy kezességnek kötelékétől szabad, a polgárság (civitas) tagjául befogadtatott. A 33 dénárral tartózik. Jkv. 1626. 687 I. „ Vizáit Mihály, Pocsajból való, ezelőtt vitézlő Korlatovich Pál jobbágya, ezen városba (in hant urbem) bejövén, földes ura iránti minden esküszerű kötelezettségtől szabad, — mai napon a lakosok tagjául beíratott” Jkv. 1627. 13 I. „Mikó Demeter, szováti jobbágy, a város (civitas) szabadsága szerint beíratik a közönség tagjául (in membrum communitatis) azon feltétel mellett, hogyha földesurai közül valamelyik őt visszakövetelné, a törvénynek magát aláveti.” Jkv. 1624. 527 1. тРарр György, Károlyi, ezelőtt nagys. Károlyi Mihály úr jobbágya és ácsa, a város tagjául befogadtatott, azon feltétellel, ha bármikor észrevétetnék, hogy földesurához esküvel, vagy bármi módon hittel tett kötelék fiai, — ki fog adatni” Jkv. 1626. 627. 1. „Veres Pál, nyir-bagosi jobbágy, Chemel György uram jobbágya, sem hites, sem kezes, sem számadó az urának, ma beíratta magát a város közé. Solvit dr. 33.” Jkv. 1629. 289 1. „Szekeres Máté, Pályiba való, ez idő szerint Edenffy László úr jobbágya, - 100 fi t kezesség alatt, ma beíratott, hasonlóképpen fiai : István és Tamás.” Jkv. 1634. 780 I. Nemes Éles Anna asszony, azelőtt Fekete Pétemé, Édes György nevű ladányi jobbágyának szabadon bocsátásáról fassiot tesz. Jkv. 1636. 9931. Ugyanígy Balikó Anna elébb Török Jánosné, most Hoszman Mihályné és fia, Török Ferencz személyesen jelennek meg a debreczeni tanács előtt, hogy Debreczenbe költöző igari jobbágyaik: özv. Garai Andrásné és gyermekei szabadon bocsátását bevallják. Jkv. 1636. 1001 1. 41 Városi jkv. 1629. 296 és 300 1. 42 Debreczen sz. kir. város történelme II. k. 507-509 1. _____________
