A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
egységes nemzeti akaratok emelkednek fel előttünk fenyegetőleg - lehetetlenség tehát továbbra is egység nélkül maradnunk...”87 * Egy feldarabolt, dezorganizált, elszegényedett ország kereste helyét az új nemzetközi helyzetben. A Trianon okozta sérelmek , - ha gyakran őszintén gondolták is — mindinkább üressé, fellengzőssé váló hazafiaskodást mutattak.ss Az irodalmi értelmiség a bethleni konszolidáció időszakától kezdődően világosan látta, hogy a Habsburgtalan Magyarországot építik újjá, Habsburg szellemben és a társadalomban egy „neobarokk” értékrend alakul ki.89 Miskolczy Lajos Hajdú vármegye főispánja 1922. március 27-i beszédében, beiktatásakor igyekszik a nemzeti múltra hivatkozni, különösen nagy szerepet szánva szónoklatában Bocskainak és hajdúinak. Idézzük néhány mondatát: „Ösmerem a Bocskay fejedelem hajdúit,- erényeikkel és hibáikkal. Ha tespedő, békés időkben egymást tépték is -, évszázadok viharaiban mindig zárt phalanxban álltak, mikor a magyarság szent ügyét veszély fenyegette. Soha Magyarország ilyen kifosztott, ilyen tehetetlen nem volt, soha a magyar nemzet nagyobb veszéllyel nem állott szemben mint ma. Háromszáz esztendő emléke újul fel, mikor a Bethlenek késő unokája a megcsonkított ország kormányelnöki székéből küldi üzenetét a hajdúknak, hogy - mint akkor régen - siessenek a nemzet, a magyarság védelmére, hogy szerezzék vissza dicső fejedelmünknek sírja nyugalmát, akinek porladó csontjai fölött idegen hatalom tanyáz.”90 U. Szabó Lajos törvényhatósági bizottsági tag Hadházy Zsigmond főispánt üdvözlő beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Hadházy család kapcsolatban van a Bocskay által letelepített hajdúelődökkel.91 Debrecen város törvényhatósági bizottsága 1920. Szeptember 17-én felirattal fordult a kormányhoz és kérte, hogy a Bocskai István koronáját hozzák haza Bécsből.92 Ez még közvetlenül a háború és a forradalmak utáni zaklatott évek ideje, de az 1920-as évek közepére jelentős részben megvalósul a konszolidáció. így azt lehet mondani, hogy néhány év a korábbiakhoz képest viszonylagos nyugalomban telt el. A húszas évek vége azonban a kapitalizmus korábban nem tapasztalt mély válságát hozta.93 A rendszer vezetői politikai szólamaikban elszántan hangoztatták, hogy a nemzeti függetlenséget megvédik bárminemű támadás ellen. Minden lehető alkalommal kifejtették, hogy a magyar nemesség szellemi utódainak tartják magukat. Annak a nemességnek a leszármazottai , amely évszázadokon át küzdött az idegen uralkodók jogtiprásai ellen. A nemzeti ügy képviselőinek tartották magukat, s 62 Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... 87 Szekfű Gy.: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. 1940., 422. ss Nagybaczoni Nagy Vilmos.:Végzetes esztendők., Ránki György : Előszó., Bp. 1986., 10. 8 ’ Szőke Domonkos.: A szellem és a politika konfliktusai Magyarországon a két világháború között. In.: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. 11.k. Jelenkortörténeti Műhely II. Az 1997. szeptember 4-6-án Debrecenben megrendezett II. Országos Jelenkortörténeti Konferencia előadásai. Szerk.: Püski Levente-Tímár Lajos-Valuch Tíbor.Db.2000.,79. 90 HBML. IV. B. 902/a. 21. K. 116/1922.,1922. március 27. 91 U.o.: 22. K. 4/1923.. 1923. március 20. 12 Gazdag I.: Debrecen város történeti kronológiája VIII. /1912-1920/ HBMLÉ. XIX. /Szerk.: U.ő./Db. 1992., 226. 93 Ujlaky Zoltán.: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929. HBMLÉ XVIII. /Szerk.: Gazdag I./ Db. 1991., 85.
