A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben

ez képezte a rendszer szellemi alapját, hiszen az a nemzeti múltban gyökerezett.94 Hadházy Zsignwnd főispán is a függetlenségi hagyományokat emlegeti 1929. no­vember 2-án elmondott beszédében: „...itt lengett közöttünk Bocskai, Rákóczi és Kossuth szabadságszerető lelke és szelleme...”95 Természetesnek tekinthető, hogy a Hajdúság vidékének lakóit is Bocskai és a hősi nemzeti múlt iránti tisztelet hatotta át. A Hajdúnánási Ipartestület 1929. július 5-i jegyzőkönyvében a következő sorok olvashatók: „Elöljáróságunk tudatában lévén annak, hogy a 400 tagot számláló testületnek nincs egyetlen tagja sem, akit Magyarország e legmagyarabb vidékén Bocskai nagyfejedelem városában nem a legtisztább magyar nemzeti érzések hevítenének, aki karja, vagy ha kell kardja mun­kájával ne kívánná a történelmi Magyarország visszaállítását, aki ne látná be, hogy a mai rettenetes helyzet javítása elsősorban ezúton érhető el....Ipartestületünk nevé­ben egyhangú lelkesedéssel csatlakozunk a Revíziós Ligához...”96 Valóban élnek még a hagyományok ezen a vidéken, egyik hűséges őrzőjük Móricz Pál, akiről írá­sunkban már többször szóltunk. Őt körülzsongják szülőföldi emlékei s feltámasztja a „szabad hajdúk” világát. Tóth Jánoshoz 1931. december 26-án írott levelében ezek a sorok állnak: „...az emlékezéseim a hajdú múltról annál mélyebb szántásúak lesznek és ezek az írásaim aranykalászaival kárpótolnak és örökre a szülőföldhöz kötnek.”97 Nagykerekiben már régebbi idők óta él a „Pörzsehalom” dűlő történeti néphagyománya. A dűlő Örvendy Pál várnagy, Bocskay egykori hadnagya Örzse nevű lányáról nyerte a nevét, akit az ostromló németek meggyilkoltak. Örzse ugyan­is a vár szorongatott helyzetéről a székelyhídi hajdúcsapatoknak hírt vitt, de hazaté­rőben a németek kezébe került. A várbeliek a bátor leány sírja fölé halmot emeltek. Ugyancsak a Bocskai szabadságharc emlékét idézi a diószegi Nyúzó völgy is. A diószegiek eszerint rajtaütöttek az osztrákokon, mind felkoncolták őket. innen ered a völgy neve.98 A harmincas években a szakirodalom is gyarapodik, a nemzeti függetlensé­gi múlt kérdései az ismert politikai események miatt egyre inkább előtérbe kerülnek. Eckhart Ferenc Bocskai és hívei közjogi felfogásáról tesz közzé tanulmányt, Szekfű Gyula pedig a magyar jellemről ír. Megélénkül a szellemi élet kiadásra kerül a „Mi a magyar?” c. tanulmány 1939-ben. A magyar nemzeti múlt a tanulmánykötetben különösen nagy hangsúlyt kap. Ekkor még él a Bocskai kor egyik kiváló kutatója, Károlyi Árpád, akit a Habsburg-ellenes magyar „alkotmányos” ,rendi mozgalmak tekintélyes történetírójának tartanak. Szekfű Gyula azt írja egykori mesteréről, Kár­olyi Árpádról, hogy nem került soha egyetemi katedrára, de Bocskai történetírója mégis törés és meghajlás nélkül fejlődhetett...”99 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 63 54 Kállay Miklós.: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944. C. A. Macartney pro­fesszor előszava: Kállay Miklós és magyai'világa. Bp.1991., 12,14. 95 HBML. IV.B. 902/a. 28. K. 510/529/1929.,1929. nov. 2. 96 Draviczky Imre.: A Hajdúnánási Ipartestület története. HBMLÉ. XXII. /Szerk.: Radics К./ Db. 1995.. 152. 97 Molnár József.: Móricz Pál és Hajdúnánás. In.: DMÉ. 1969-70. ...i.m. 574. 98 Ferenczi I.:Bocskai István és szabadságharcának emléke...i.m. 222-223. 99 Eckhart Ferenc.: Bocskay és híveinek közjogi felfogása „Károlyi Emlékkönyv.,Bp. 1933., Szekfű Gy.: A magyar jellem történetünkben / A „ Mi a magyar c. gyűjt. Munkában. Bp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom