A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
61 Thúry József Bocskai felkeléséről készít szakcikket 1899-ben. Figyelembe kell itt vennünk Szekfű Gyula írását is Szamosközy István történeti munkáinak kritikájáról, amely 1904-ben lát napvilágot.82 A helytörténetírás és hagyományőrzés is megélénkül ezidőtájt. Boldizsár Kálmán debreceni szerző „Bocskai hadinépe” címmel közöl tanulmányt 1906-ban. Móricz Pál hajdúsági író pedig elbeszélésköteteiben a hajdúhagyományok gazdagságát mutatja be rendkívül plasztikusan .A rejtelmes Alföld és Szabad hajdúk című elbeszéléskötetei említik a történelmi nevezetességű halmokat, völgyeket, ahol elzúgott a Hajdúság hősi története.83 Nemzeti történelmünkben a helynevek szerepe különösen fontos a hagyományőrzés szempontjából. Zoltai Lajos lényeglátó szép sorait idézzük itt erről: „Minden nép vallásában és minden nemzet történetében szerepelnek olyan helynevek , amelyekre a hazafias érzés különösebb kegyelettel, a hívő lélek áhítatos tisztelettel gondol. Ezek a hitregék, vallási legendák, nemzeti eposzok és históriák szent helyei, ahol istenek, félistenek, héroszok és vallásalapítók születtek, küzdöttek, szenvedtek magasztos célokért, népek üdvéért és győzedelmeskedtek a halál árán is. E helyneveket a költészet bearanyozza és mint a természet a mezőket, virágpompával hinti be.”84 Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. A totalitárius rendszerek kora A vesztes háború után Károlyi Mihály pártja 1919. január 26-án megfogalmazott programjában kiemelte, hogy a pártot a múlt küzdelmeivel és hagyományaival erős szál köti össze. Ennek alapján vallja magát a magyar nemzet négy évszázados törekvései örökösének és letéteményesének.85 Ezzel összefüggésben kell megjegyeznünk, hogy Szekfií Gyula „A magyar állam életrajza” új kiadásához 1922. januárjában egy utólagos zárófejezetet ír, mely az 1914 utáni korszakot tárgyalja. A függetlenségi párt és Károlyi Mihály politikáját nemcsak tehetetlensége miatt utasítja el: voltaképpen ezt az irányzatot, ennek illúziókon alapuló nemzetközi orientációját teszi a leginkább felelőssé a történtekért.86 Múltértelmezés, nemzeti egység és függetlenségi szemlélet kerültek az érdeklődés homlokterébe, különösen a Trianon utáni kritikus helyzetben. Szekfű Gyula „Három nemzedék” című munkájában a következőket írta: „Trianon óta a Nemzeti Egység az, amelynek szükségességéről talán legtöbbet és legőszintébben szokás beszélni. Szomszédságunkban mindenütt 82 Károlyi Árpád.: Bocskai szerepe a történetben. Akadémiai Értesítő 1898., U.Ő.: Bocskai és a bécsi béke.Századok.1907., Thúry' József.: Bocskai István és a bécsi béke.Századok. 1899.. Szekfű Gyula.: Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához. Bp. 1904.. Benda К.: Bocskai István...i.m. 230, 233. 83 Boldizsár Kálmán.: Bocskai hadinépe..Db. 1906., Benda К.: Bocskai István..im. 240., Ferenczi I.: Bocskai István és szabadságharcának emléke...i.m.223. 84 Zoltai Lajos.:Eltűnt és feledésbe menő helynevek Debreczen határában. Közli.:Radics K.HBMLÉ. XVIII. /Szerk: Gazdag I./ Db., 1991., 185. 85 Mérei Gyula.: A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp. 1969., 12,161. 86 Lackó Miklós.: Korszellem és tudomány. Bp. 1988., 71.
