A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben

is élő monda szerint. Bunyitay Vince nagyváradi egyháztörténész is megemlítette a Micbán eredetmondát, a szakirodalom pedig azt írta, hogy az eredetileg történeti alakra nem illő népmesét valószínűleg Szamosközy István illesztette a Bocskaiakra. Béres András is találkozott még a Bocskai nemzetség eredetéről szóló hagyománynyal Kismarján 1954-ben és lejegyezte.77 Bocskai fejedelmi ősei, a Micbán család tagjai a szakirodalom szerint valóban Kismarján éltek. A szabadságharc eseményeinek hagyománykincsében azonban valótlan elemek keverednek a történeti tényekkel. Bevette Bécset a hadseregével és megmérgezték mérgezett fügével —vélték a kismarjaiak és más hagyományőrző személyek. Ez nyilvánvalóan a hagyomány téves elemeihez tartozik. Azt viszont említik az adatközlők, hogy letelepítette a hajdúkat, ami történelmi tény. Büszkén vallották a kismarjaiak azt is, hogy az őseik Bocskai hajdúi voltak. Nem hiányoztak a kísértettörténetek sem, amikor többen a nagykereki vár kísérleteiről szóltak. Nagykerekiben egyébként a Német — temető - onnan kapta a nevét, hogy a falu alatti csatában Bocskai hajdúi a német sereget megverték és a halottakat ide temették. Kokad község Német-gátjának neve is Bocskai emlékét őrzi. Itt ütközött meg a fejedelem a császáriakkal, akik oly nagy számban estek el, hogy a holttestekből egész gát keletkezett. Pozitív jelzőkkel ruházza fel a hagyomány a hajdúk jótevőjét, a kismarjai előnevű foldesurat, a nagyságos fejedelmet. Bocskai nagyon vallásos ember volt, meg kemény akaratú. Szerették, mert szabad emberekké tette a hajdúkat.78

Különböző megemlékezéseket tartanak Bocskai emlékével kapcsolatban. Plósz Gyula, hajdúszoboszlói ipartestületi jegyző. 1906. május 26-án kérvényt nyújt be a tanácshoz, hogy a helybeli ipartestület Bocskai István három százados évfordulóját zászlószenteléssel is óhajtja megünnepelni. Ugyanakkor műkedvelő előadást szeretnének tartani a Bika vendéglő nagytermében, ezért kérik a városi tanácstól a nagyterem kulcsát.79 A hajdúböszörményi Bocskai-emlékmüvet 1907. június 2-án leplezték le. Régebbi volt már az emlékműállítás ötlete, még 1891-re tehető. A „Független Hajdúság” és a „Hajdúböszörmény és Vidéke” 1891-től folyamatosan tudósította az olvasókat az emlékműállítás előkészületeiről.80 Néhány évvel később, 1911-ben készítette el Tóth András szobrász, Tóth Árpád költőnk apja, Bocskai István emlékszobrát.81

Ebben az időben a történetírásban már jelentkeznek az első tudományos alapossággal megírt Bocskai tevékenységét és értékelését taglaló munkák. Károlyi Árpád munkáiban felhasználja a bécsi Staatsarchiv gyűjteményeit, amelyek az egész korszakra vonatkozóan a legnagyobb anyagot ölelik fel. Károlyi előbb Bocskai történelmi szerepéről értekezik 1898-ban, majd Bocskai és a bécsi béke kérdéseiről ad közre elemző tanulmányt.

60 Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz...

Néprajzi Lexikon A-E. I. k. Főszerk.: Ortutay Gyula. Bp. 1977. 293., Ferenczi Imre : Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban .In.: DME. 1960-61.,Szerk.: Béres András., Db. 1962., 217, Benda К.: Bocskai István...i.m. 231.

78 Ferenczi I.: Bocskai István és szabadságharcának emléke...i.m.218-220.223., Néprajzi Lexikon. ..i.m. 293.

79 HBML.V.B. 474/b. 39.cs. 2765/1906/124.kgy.

80 Sz. Kürti K.: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetében /1894-1944/ In.: DMÉ.1977.. Szerk.: Dankó I.. Db. 1978.. 369.

81 U.ő, u.o..: 375.