A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
földesúri hatalom alá akarta vonni a települést. Hosszas procedurális ügyintézés után azonban III. Károly megerősítette a kismarjaiak szabadságát. Nem sokkal ezután nehezebb idők jöttek és a település lakói nem mentesültek már az egyházi tized kiadása alól. A város nemesi szabadsága azonban 1828-ig érintetlen állapotban megmaradt.18 A hajdúhagyományok jelentős részét Nagyszalonta, Sarkad és Gyula környékén tárta fel a kutatás. Egységes hagyománykörről azonban csak a Hajdúságban és Biharban beszélhetünk.19 Bocskai István kiváltságolása óta a hajdúszabadság jelentősen megkevesbedett. Eltelt a 17. század, és egyre nagyobb űr választotta el a hajdúk eredeti kiváltságát az országos nemesek jogaitól. A 18. század a hajdúkiváltságok csorbítása irányába mutatott.20 A hajdúszabadság előnyeit a rendi korszak végén már csak elenyésző kisebbségben élvezték a Bocskai-féle hajdúutódok, a beköltözöttek többségbe kerültek.21 A hajdútudat azonban tovább élt, kiváltságolt múltjukat nem feledték.22 A családhoz tartozástudata mellett erős volt a közösséghez tartozás tudata is A családhoz, mint megtartó maghoz való tartozás feltételezett egy kollektív azonosságtudatot az egyén számára. Mentális tényezők érvényesültek itt, képzetalkotás, érzés, szeretet, gyűlölet stb. Nagy szerepet játszottak a mindennapi életben a hiedelmek, attitűdök, prepozíciók. Az emlékidézés jelene és a felidézett múlt közötti kapcsolatteremtés az időbeli folyamatosságmegtartását szolgálta.23 50 Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... Hagyományőrzés a következő évszázadban Egy évszázad múlt el a hajdútelepítés óta és ilyen mértékű időszak a hagyományok kialakulásához elég kedvező távlatot jelent. Sok társadalmi konfliktus, pusztulás, csalódás, változás tette próbára nemcsak a letelepült hajdúkat, hanem az egész ország népét. A hajdúkiváltságok elleni támadások, a Rákóczi szabadságharc bukása és egyéb kedvezőtlen tényezők vezették be a 18. század történéseit. Mindazonáltal a tradíciók, a hagyományos gazdálkodás és társadalmi szemlélet, a patriarchális érintkezési forma, a szokásrendszer zárt közösséggé kovácsolta ezt a társadalmi réteget.24 Több alkalommal utaltunk már fentebb a hagyományok szerepére és fényére, így természetes, hogy ide kell iktatnunk egy definíciót. Hagyomány:” a s Varga Gyula : Egy falu az országban. Kismarja életrajza a felszabadulásáig. Db., 1978.. 10,17.21,24., Major Zoltán László : Komádi és néhány bihari hajdú-telep hajdúhagyományaihoz. In.:Bihari Diéta III....i.m. 141. 19 Magyar Néprajzi Lexikon F- Ka. II. k. Főszerk.: Oitutay Gyula. 396. 20 Rácz István : A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása. In.: Déri Múzeum Évkönyve 1969- 70. Szerk.: Dankó I. Db. 1971., 227. Ráez I.: A hajdúvárosi nemesek a rendi korszak végén. HBMLÉ IX. /Szerk.: Gazdag I./ Db.1982. 19. " Major Z. L. : Komádi és néhány bihari hajdú-telep...i.m. 141. 23 Pléh Csaba : Bevezetés a megismeréstudományba. Bp. 1998. 140. 142-143. 24 Baranyi Béla: A polgárosodás lehetőségei és esélyei egy alföldi nagyváros társadalmában. In.: Alföldi tanulmányok. Nagyvárosok 1998/99. XVTI. k. Főszerk.: Csatári Bálint. Békéscsaba., 1999., 166.
