A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 47 Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar MEGYÉKBEN ócskái István fejedelem alakja a nemzeti héroszok körül kialakult idealizálás és az utókor hálás emlékezete következtében már kortársainál is erős morális töltést kapott. A nemzeti függetlenségi harcokban kirajzolódó kontinuitás az első helyet tartotta fenn számára. Messianisztikus értékelések keletkeztek a korabeli, sőt a későbbi idők szerzőinek tollán, amelyek a mítoszteremtést munkálták. Pécsi Simon, a később nagyra hivatott fiatal köznemes írta: „Csak az Isten tudta, mi volt ebben az emberben. О szent felsége jól marasztotta volt erre az időre, mert csak egyet is hozzá hasonlót sehol nem láthattunk.”1 Kortársa a szász krónikás, Krauss György írta naplójába: „Júliushoz, Augustushoz, Trajanushoz és másokhoz hasonlíthatnánk ezt a fejedelmet, sőt ha tovább élhetett volna, Nagy Konstantinnal emlegetnék egy sorban.”2 A hagyomány kialakulása már a fejedelem halála utáni eső években elkez­dődött. Bocskai a Bihar megyei Kölesért a hajdúknak adományozta. Az adományozó fejedelmet 1606. június 3-án Dormáni Péter sarkadi kapitány képviselte volna a köleséri birtokba iktatási ünnepségen a váradi káptalan képviselőjével. De a környé­ken kóborló török-tatár lovasok miatt nem mehettek le, a beiktatás később Körösz- szegen történt meg. Dormáni csak néhány évig volt sarkadi várkapitány, de nevét a Dormán-zug határrész fenntartotta.3 Dankó Imre kutatásaiból tudjuk, hogy a hagyo­mány szerint Bocskai István a zsákai várban rejtette el családi kincseit 1604-ben, amikor a vár tulajdonosa Ghichy Péterné volt A kincsek közül a hagyomány egy arany nyerget, más alkalommal egy nagyméretű aranytálat emleget, amelyek aztán szőrén szálán eltűntek volna. Ezt az aranynyerget /vagy aranytálat/ még ma is kere­sik. Fontos mozzanat, hogy Rhédey Ferenc, Bocskai fővezére a fejedelem révén került kapcsolatba Zsákával, többek között úgy is, hogy 1605 első hónapjaiban erről a tájról szervezte főleg hajdúkból a Felvidékre menő hadseregét, amivel aztán gyor­san teljes győzelmet aratott. Rhédey Bethlen Gábortól, aki különben a sógora volt, 1 Benda Kálmán: Bocskai István Bp. é. n. Magyar Életrajzok. Szerk.: Szekfü Gyula., 201. 2 U. o. 229. J Módy György: A középkori fejlődés a XVII. század közepéig. In.: Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk.: Komoróczy György. Gyula. 1971.38. Major Zoltán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom