A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
48 1613-ban jutalomként megkapta a zsákai uradalmat. A Rhédey-család alföldi központi anyabirtokává tette az adományozott területet.4 Az elhalványult családi emlékezet is ragaszkodik az örökséghez, önértelmezéseiben hangsúlyozza, hogy átveszi, továbbadja az áthagyományozott emlékeket. A szájhagyomány útján továbbadott emléktöredékek összeillesztésére tesznek kísérletet, az ősökre vonatkozó adatok lejegyzése vagy emlékezetben tartása, továbbadása idővel szinte áttekinthetetlenné válik.5 Az 1640-es évek közepére végbement az életformaváltás. A Bocskai által letelepített hajdúk második generációjával kell már számolnunk, akiknek harci értéke apáikhoz képest erősen lecsökkent.6 A hajdúvárosi fejlődés további szakaszán az együvé tartozás érzése fokozódott. Megsokasodtak a közös ügyek is, amelyek közül a legfontosabb volt a Bocskai-féle örökség védelme a legkülönfélébb támadásokkal szemben.7 Egy Balmazújvárosról szóló helytörténeti munka szerzője megemlíti, hogy a 17. században Nyári István és az erdélyi fejedelem voltak Balmazújváros földesurai. Megjegyzi még, hogy „a hajdúk idejétől erős Habsburg-ellenesség jellemezte a települést’’Szerepe volt ebben a kálvinista hitnek is.8 Nyilvánvaló, hogy a később biharinak nevezett hajdúság körében sokan voltak, akik már Bocskai hadaiban is harcoltak. Az ismert oklevelek közül több valóban előző adományt erősített meg. így Tépe hajdúszabadságát az ismert 1613. évi oklevél már mint régi kiváltságot szentesítette. Komáéinak ugyancsak korábban kapott szabadságát ismerte el 1632-ben I. Rákóczi György. A megerősítések arról nem szólnak, hogy az eredeti oklevél kitől, melyik időből származik, ezeket tehát nem tudjuk fenntartás nélkül Bocskai szabadságolásoknak tekinteni. Elképzelhető, hogy a hagyományban rögzült téves ismeretek továbbéléséről van szó.9 Sokan úgy tartották, hogy Derecskére Bocskai István telepített hajdúkat. Bizonyítékok erre nincsenek, és arra sem, hogy 1631-ben ezt az adományt erősítette volna meg I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. A köztudat a hagyományokra épít az irodalom pedig az erdélyi törvényekre.10 11 A történész, midőn a múlt történéseit vizsgálva szembekerül a hagyományok értelmezésével, tudnia kell, hogy a továbbélő hagyományok a múltról alkotott képünket torzítják. A forrásszövegek jelentése pedig korántsem magától értetődő, a hagyomány elsajátítása értelmezést igényel." Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... 4 Dankó Imre: A zsákai vár mondái In.: Bihari Diéta III. Szerk.: Matolcsi Lajos Db. 2001. 124. 5 Dobos István: Példázat és emlékezés Tiszatáj. 2003/9. 57. évf. 76,78. 6 Szabadi István: A hajdúszabadság megnyerése és elvesztése In.: Derecske története és néprajza. Szerk.: Gazdag István., Derecske, 1998., 70. 7 Dankó Imre: A hajdúk eredete és megjelenése Szoboszlón. In.: Hajdúszoboszló monográfiája., Szerk.: U. ő. Hajdúszoboszló., 1975., 162. 8 Katona Mária : Két évszázada Balmazújvároson. A balmazújvárosi németek története. / Újvárosi dolgozatok 5./Szerk.. Pozsonyi József.. Balmazújváros., 1997., 8. 9 Szendrey István : A bihari-berettyóújfalui hajdúk. In.: Berettyóújfalu története. Szerk.: Varga Gyula., Berettyóújfalu. 1981.. 223. 10 Szendrey I. : Derecske hajdúváros. HBMLÉ. III. /Szerk.: Gazdag István. / Db. 1976..149. 11 I l./Georg G. Iggers.: A német historizmus. Bp. 1988., 232., Dobos I.. Példázat és emlékezés. ..i.m. 75.
