A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

275

1574. (D. L. Ohati, stb. ir. 71. sz.)

1756., 1759. (U. o. 397. sz. és Tkpgy. 90. sz.) 1850-es évekből a 8. sz. tkpen.

128. Rucás. Parlagh pusztának inkább hatházi részén elterülő rét. 1750-ben a mellette épült csárdát róla nevezték el. 1835. (D. L. Tkpgy. 35. sz.)

129. Sáros ér. Határjelző a hortobágyi Zám p. és Nádudvar közt; közelében több halom, leginkább Nádudvar felől. De a zárni oldalon emelkedik a kövesházi halom, vagy Köveshalom, hihetőleg a középkori Szabolcsfalva kápolnájának helye, noha Szabolcsok nevű halmok a Sáros ér déli partján állanak. Berényi térképén a Sáros ér a nagyivány-kócs-zámi hármas határnál kezdődik, amely így az Árkussal egyesüléséig 14.39 km. hosszú.

(Zelizy id. m. 33. 1.) A XVIII. században Sáros ér nevet csak a Kis Borzas halomtól, vagy a Mérges laponyagtól keletre kanyargó meder viselte. A Mérges laponyagnál beleszakadó eret Nagyiván felé Mérgesnek vagy Fekeföld erének, a Zám és Nagyivón közt Kócs felől folyó ágat pedig Keserű érnek, néha Mérgesnek is nevezik. Folytatása, illetőleg egyik kezdő ága Kócson, a katonai térkép által is megjelölt Görbe ér.

1698. (D. L. Ohat; stb. ir. 444, sz.) 1737. (U. o. Mátai ir. 63, sz.) 1744., 1753., 1756.,

1794.. (D. L. Ohati stb. ir. 298., 336., 397., 400. sz.) 1759. (D. L. Tkpgy. 90. sz.)

130. Sebes ér. A debreceniek szerint ez volt az igazi határ Ohat és Csege közt. A Morotvát köti össze a Tiszával. 1780. (D. L. Tkpgy. 8. sz.)

131. Sikéresrét és Sikéres folyása. Középkorból fennmaradt, de most már nem használt helynév a bánki erdőn. Ennek Рас felőli részén Sykéres uta nevű út az 1400. évi bánki határjárásnál is szerepel, Lorándde/e, Mykustelek és Teteusréth nevű helyek szomszédságában. (Szabolcs m. Ltr. Mohácsi vész előtti levelei 3., 4. sz.) A gyepes Sykeresúth az 1415. évi határjárásnál is előfordul, Bagos és Mikepéres felől. (Károlyi Okft. II. 18-27.) Sikéresrét a Tetős nevű erdővel együtt a Péresyek és Szepesyek egyezséglevelében említtetik először. (D, L. Oki. gy. 278. sz:)

1744. Sikéresfarka, a pályi út környékén, az akkori bánki határjárásnál.

1771. Bánk térképen, ahol a monostorpályi, út Pacrói Bánkra ér, feltüntetve Sikéres folyása. Tőle keletre Sikéres réttye is. (D. L. Tkpgy. 76. sz.) Az összes erdőket ábrázoló, évszám nélküli 14. sz. régi térképen, Рас szélén a bánki telek közelében egymás alatt és mellett következnek: Fancsikai folyás, Bánki folyás és Sikéres folyása.

Sikéres, siikéres = sáros, agyagos, enyves.

132. Soma folyása. Nagycsere keleti részén; - azután átmegy Halápra, ahol Fancsika közelében araár Poltrás nevet veszi fel. A folyás szélén emelkedő dombháton, a csőszház szomszédságában épült már a váradi regestrumban említett Soma telkének kisded temploma. Somát 1311-ben Dózsa mester kir. adományul kapta. 1406-ban már mint a debreceni polgárok birtoka említtetik. Temploma és temetője területét 1924-ben megtaláltuk. (Muz. Jelentés 1924-r61.)

Soma folyása a 14., 33., 34., 55., 73., 75. sz. régi térképeken.

133. Sulymosfő. Sulymosfois. Ohat és Csege közt 1336-ban megtartott határjárás kiinduló pontja a Tisza partján. (Károlyi Okit. I. 122.) А XVIII. századbeli nagy határpemél sűrűn hivatkoztak reá. Most Csegéhez tartozik.

134. a. Szabó György réttye. Haláp közepén, a Bokorhegy közelében. Az erdők