A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
összesített térképe mutatja. (D. L. Tkp. gyűjt. 14. sz., évszám nélkül.) 134. b. Szabó Péter réttye v. Szabó tisztája és Szabótisztája farka. Bánk p. délnyugati szögeletében, Рас felől, Átnyúlik a hosszúpályi határba is. 1744., 1800. (D. L. Ohati stb. ir. 299., 520. sz. a.) t35. Szántásfok az ohati Háromágat köti össze a Morotvával. 1728., 1760. (D. L. Ohati stb. ir. 251., 367.) és 1780. (M. Tkpgy. 8. sz.) 136. Szárcsások. Alsó- és Felsőszárcsás. A bánki erdős pusztán. A Felsőszárcsásnak a létai és diószegi utak közt fekvő része, Haláp felől Malomgát folyása nevet viseli. Az Alsószárcsás a diószegi út és a Cseke rakottyája között azonos lehet az 1400. évi Széles réttel. 1771. (D.L. Tkpgy. 76. sz.) 1882. (Zelizy id. m. 39. 1.) 137. Szarvasér. Földrajzi alakja olyan, mintha az alatta elterülő ohati Gyékényestó két szarva volna. (D. L. Tkgy. 8.) Az 1336. évi határjárás káptalani levele Zarraznak írja. Lehetett a neve Száraz- vagy Szanm ér. (Károlyi Okt. I. 122.) A helyén később a Szilágy ér elnevezés tűnik fel, amelyben Debrecen városa halászati jogot gyakorolt. Szilágy ér: 1718., 1728. (D. L. Ohati stb. ir. 236., 257. sz.) 1883. Berényi térképén is. 138. Szata folyása. A hajdúsámsoni Medvés folyásból ágazik ki a Nagycserére, ennek Zala telke nevű részére. Innen átmegy a Fancsikára, ahol Szerencsi folyásnak nevezik. Folytatass pedig a paci Vekeren keresztül a Kálióba ömlő Katika folyása. Szata folyásának egyik ága szintén a Medvésből folyó Galambos. (Zelizy id. m. 39. L) Zata, Zatha teleke (most Szatának ejtjük) árpád-kori név, a képzős származék Szat személynévből. E hely már 1406-ban Debrecen tartozéka. (Zoltai: Települések 52. 1.) Szata tisztája. 1745. (R. O. és L. T. 1906. évf. 1. fűz. 85. 1. V. ö. Magyar nyelv XIX. 1923. évf. 7-8. sz. Melich: „A helynevek egy csoportjáról".) 139. Szaszár. Az Ispotály környékén induló és a Vargakert mellett menő vízfolyás volt. 1754. (D. L. Vegyesek. II. 56.) A vasúti állomás felépülésével az árok is, neve is eltűnt. 140. Szász János tava. 1584. (D. L. mátai ir. 11. sz.) Máta földjét Zámtól elválasztó tó, - a mostani Szász-teleken. Né-melyik tanú Szász János határának mondta. 141. Szavar vagy Szovár. Háromszög alakú tó Szepes puszta felső részén. Északi szögletén kisebb halom emelkedik, melynek felszél felőli oldalát valamikor széles, mély árokkal keresztül vágták. E halmot 1907-ben megásattam. Az alatta lévő tért feldúlva találtam. Tulajdonosa azóta elhordatta; ekkor kései LaTene kori temetkezés szerény emlékei kerültek elő. Környékén II. századbeli római pénzt is leltek. E víz Szovár nevét először a szepes-ebesi 1640. évi földosztásnál említik. (D. L. Szepesi stb. ir. 165. sz.) 1883. Zavar. Berényi térképén. így a katonai térképen is. Szabar v. Szavár ugor szó. (Századok 1906. évf. Fiók értekezése: Sabartoi Asfaloi és Németh Gyuláé, Magyar nyelv 1929. évf.) Zavar (Zouar) helynév. 1256. Van: Zavard (Zovárd, Zoárd) személy- és népnév is. Savartoi (Sabartoi) Asphaloi a Lebediá- ban lakó magyarság neve. (Jerney: Magyar nyelvkincsek. 159. I.) 142. Szélsesrét. 1620. Említve Haláp és Nagycsere közti határjárásnál. (D. L. Ohati stb. ir. 108. sz.) 143. Szélesrét. Kettő is. a. A Pérchy-család 1400. évi bánki határjárását Haláp felől, a Széles rétnél (Zeiesreth) kezdték. Úgy mentek tovább keletnek. Azonos lehet a későbbi Malomgát 276 ____________________ Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán
