A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
gőzfürdővel toldották meg, ezt azonban pár évvel ezelőtt leszerelték. Ellenben 1926- ban 1200 négyzetméter úszómedencét építettek betonból melléje. A sámson-acsádi utak elágazásánál 1932-ben fúrt ártézi kút 65 C fokos meleg ásványos vizét sietett a város elvezetni a Nagyerdőre s ott megfelelő újabb berendezéssel gyógyító, üdítő erejét közkinccsé tenni. Azóta másik ártézi kút is önti áldásos bő hévizét a nagyerdei medencékbe. Sót nyáron csónakázásra, télen korcsolyázásra használható mesterséges tóba is jut belőle. A partfürdő területe 41 /212 kát: hold, amelyből 4000 négyzet- méter a meghagyott százados tölgyektől beárnyékolt vízfelület. A vetkőző kabinok száma 400 és legalább 2000 ember számára elég; a vetkőző szekrényeké 2800, ezekben 5600 ember vetkezhet. Ossz építési költség 360,000 pengő. A fedett uszoda medencéje, a versenyekre való figyelemmel 33113 méter hosszú és 9.7 méter széles, így vízterülete 325 négyzetméter. A betonnal burkolt csónakázó tó medréből apró virágos szigetecskék emelkednek ki, egy-egy öreg tölgyfával. A tb területe 10,000 m2. Az uszodák elhasznált vizét egy másik tóba eresz-tik; innen a víz mesterséges, sziklás dombon keresztül haladván, kanyargó patakmederben folydogál tovább a parkosított erdő akácai, tölgyei és fenyői alatt, hol tavacskává terül szét, hol, a Niagara vízesését utánozza parányi mértékben. Itt-ott hidak vezetnek át felette. Utoljára a Vilmos császár körút elején fedett csatorna nyeli el a kis patak futó vizét. A hőforrások a Kassa úton épített harmadfél katasztr. holdas népfürdő medencéit is ellátják vízzel. (Zoltai; Debr. helyrajzi története. Kéziratban. Debr. Képes Kalend. 1933. évf. 99-108. és 1934. évf. 143-144. 1.). 104. b. Nagyfenék mocsár a hortobágyi p. mátai részén Kecskés felöl, az új Halastavaktól északkeletre. (Zelizi id. m. 31. 1.) Ilyen nevű mocsár Ohaton is van, a Völgyestül délre. 105. Nagyfertő. Elepen a Holt Kadares kanyarulatában. 1752. (D. L. Tkpgy. 9. sz.) 1 $82. (Zelizynél.) Nagykőrises. L. Hosszúvizet. 106. Nagylapos az ohati erdőben. 1882. (Jelizy id. m. 29. 1.) Nagyzsombékos. L Ludasrétnél. 107. Nyárias vagy Nyáras laposa. Ohat középső részén. 1750-(D. L. Tkpgy. 95. sz.) 1780. (U. o. 8. sz.) 108. Nyirő kuttya, a hortobágyi Nyirő rétjén. Már 1620-ban meg van Nyirö Benedek kullya, mely mellett Mike Pál vásárol meg egy kutat. (D. L. Jkv. 1620:247. 1.) 1700. (U. o. Mátai ir. 25. sz.) 109. Nyirő réttye. Nyirő telek. Sokáig peres terület Debrecen és újváros között. 1700., 1752., 1758, 1762. (D. L. Mátai ir. 25., 92. Tkpgy. 9. és 61. sz.) Ma is ősmert és használt helynév. Ógát. L. Tócónál és Felgátnál. 110. Ököritó. Nagycsere és Haláp között az ötödik határjel az 1620. évi határjárásnál. (D. L. Ohati stb. ir. 108. sz.) 1745. (R. 0. és L. T. 1906, évf. 1. fűz. 85. i.) Szatmár megyében van ilyen nevű ref. falu. Szabolcsban pedig Oroson Ököritó nevű víz. Tán ököritatónak rövidítése? 111. Ördögárka. Ördögárok. Nagyárok. Csörszárka is. E felderítetlen eredetű, mesés múltú alföldi nagy földmíveknek maradványai most is feltünedeznek, a múlt századokban még inkább felismerhetők voltak itt-ott Debrecen körül is. íme: 272 ______________ Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán
