A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
1347. A szalóksámsoni határjárók Szalóksámson, Túr (Hajdú) Sámson és Arokte- lek hármas határától fogva tágas síkon keresztül követik a Nagyárkot, („ad unum fossatum ark vocatum... ismét, in rippa ejusdem magni fossati infra per largium spácium currendo..." (Anjouk. Okt. V. 48.) 1744. A Csere szélén, a v. péresi középső út mellett, az Ördögárka partján északról vagyon két határ. (D. L. Ohati stb. ir. 294. sz.) 1786.,Agger antiqua v. Csörsz árka". Hajdúker. Bek Pál-féle térképén a Hatház és Hajdúböszörmény közti, erdőségben. (Hajdú vm. levélt.) 1835. „ Ördögárok v. Csórsz árka" Parlagh-pusztán keresztül, a hatházi erdő felől, az úrdombjától nyugatra, 260 ölnyire vonul á Nagycsere felé. (D. L. Tkpgy. 31, sz.) A hatházi és debreceni erdőkön néhol ma is felfigyelnek rá ottani birtokosok és arrajáró vadászok. Nyomozta 1902-ben Téglás Gábor a Hortobágyon is. (Debr. Képes Kalend. 1904: 63-67. 1.) A hortobágyi juhfoldön, a Gyováti halom felett és az Árkuson túl, Kócs felől némi, maradványait magam is megfigyeltem. (V. ö. Römer FI. Compte Rendu 1876.) 112. Pacsiri tisztája. Nagycserén 1745. (R. O, és L. T. 1906. évf. 1. fűz. 85. I.) 113. Papere. Tóvá szélesedő nagy medence a hortobágyi p. mátai részén, amelyet árpád-kori nevén Papegyházának ismer ma is a debreceni gazda és pásztor egyaránt. Zelizy (id. m. 33. 1.) hosszát 2.5 kilométernek mondja. Valósággal pedig 5.6 kim, ha a Matyófenék közelében lévő farkáig számítjuk; ismét két és fél klm-rel több, ha hozzávesszük a csegei Szeghatártól fogva a Hortobágyig menő fokot is. A Halastavak megépítése óta vize elapadt, mert rajta keresztül ásták meg a Halastavak fölösleges vizével a Hortobágyba menő csatornát. Papegyháza (ha így olvashatjuk „villa Pogegház vagy „villa Bogegház” nevet) már 1261-ben szerepel az egri egyház birtokai között. (Fejér Cod. Dipl. IVI3. 41.) De a papegyházi telken, az erdő és a víz között 1910-ben hasztalan kerestem kőegyházának alapfalait. Ezek helyett kőkorból való való veres festékes, zsugorított csontvázakat leltem. Akkor hallottam, hogy a közeli Szeghatárhalomban, mikor csatornát ástak rajta keresztül, sírokra bukkantak. Söreghi pedig mostanában téglatörmeléket, valamely régi építkezés maradványait is észrevett e határhalomban. 114. Parajos lapos, a Hortobágyon, ilyen nevű halom mellett. (Zelizy id. m. 30. L). 115. Paptava. a. A város belsejében, az ősi Szent András-templom plébániája szomszédságában; említik a XVI. századbeli városi jegyzőkönyvek is. A múlt század elején a kollégium fúvészkertje számára foglalták le. Most a Déri-múzeum és tér van a helyén. b. Ohalon. L. a Gyékényes fenéknél. De a csegei holt Tisza közén is találkozunk Paptava nevű vízzel. 116. Pataki kuttya. Valahol a Látókép és a Fegyverneki ér környékén, a ház utáni földeken oltotta emberek, állatok szomjúságát. Aligha nem Pataki Pál XVII. századbeli főbíró ásatta. Emlékét Ondód-puszta 1750-beli térképén „Pataki kúttyára menő út” elnevezés tartotta fenn. (D. L. Tkpgy. 37. sz.) 117. Pece-ér. Két ilyen nevű vizünk van. Nem is messze egy-mástól. a. Pece-ér, másként Fegyverneki völgy. Ondód-, Hegyes- és Elep puszták lösz talajába vájta széles, mély medrét. Macs p. nyugati részén két ágon indul, elébb Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 273
