A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
ló, szórakozó helye maradt. A korcsolyázó egylet kíváncsian lesett kék-sárga zászlójának jelzésére a társadalom színe-java találkozott a tó sima jegén. Gyakran zajlottak le rajta lámpionok és fáklyák világításánál ünnepélyes versenyek, olykor pesti, bécsi vendégek részvételével. A múlt század végén a szép ősz bajuszt viselő öreg Szikszay József felépíttetvén a menyéről elnevezett Margit-fürdőt, ennek térés udvarán korcsolyapályát is rendezett be, kényelmes melegedő csarnokkal, vendéglővel. A Csónakázó egylet éleme- dett, fáradt alapító tagjai huszonhatan sem bírták a versenyt a Margit-fürdő jegével, amely már gőzvasúton is elérhető lett. A vasúti állomás újraépítésének és kibővítésének éppen akkor felmerült terve a Csónakázó tó jövendőjét is bizonytalanná tette. Az elmostohásodott körülmények következtében először (1904-ben) a Csónakázó egylet oszlott fel, amelynek törvényes alapszabályai sem voltak. Követte példáját csakhamar a Korcsolyázó egylet is, miután kevés ideig sikertelenül próbálkozott új erőre kapni a Nagyerdőn épített mesterséges jégpályán. A Csónakázó egyletnek feloszlatásakor 3340 koronára becsült beruházása volt: kétszobás felügyelői lakás és 20 csónak a megint elvadult tavon. A Korcsolyázó társaságnak is volt egy üvegezett csarnoka. Ezt Miskolc város vette meg. Az állomás bővítésével megszükült tavat a hozzá-tartozó földdel együtt 1905-ben évi 100 koronáért Szabó Sándor bérelte ki. Családja 1929-ig fenntartotta a csónak-vállalatot. A tó partján kis nyári vendéglőt is nyitott. Sőt a természetes forrás vizével táplálkozó tó vizében halat is tenyésztett. (Városi irattár 4722/1933. törzs sz.) Néhány évvel ezelőtt a Magyar Cserkész Szövetség vette bérbe a tavat évi 1000 pengőért a debreceni IX. cserkész kerület mára. Majd 1932. május 17-én a városi közgyűlés évi 1 aranypengő díjért engedte át a Szövetségnek 1205 négyszögöl földdel együtt, úgy hogy ott 6100 P erejéig cserkészházat épített, 1100 f. méter kerítést csináltat, gyümölcsöst ültet és vízi növényeket telepít. (21311932. bkgy. sz. h.) A cserkészek ezermesteri ügyességükkel kevés pénzecskéjükből céljaiknak megfelelő, valóban tetszetős külsejű tornyos hajlékot varázsoltak az újéletre kelt Csónakázó tó mellé. (Debr. Képes Kalend. 1933. évf. 124-125. 1.) 20. b. Csonkás lapos. Az Ujföldön, a Kondoros közelében, 1883. (Berényi tkp.) 20. c. Csorváshegy alatt való réth. 1632. L. fancsikai réteknél. 20. d. Csukás folyása, az Ujföldön Sámson és Nagycsere felől. Róla nevezték el az 1760-ban mellette épült csárdát. (Debr. Szemle. 1934 jun. füzet. Zoltai: A debreceni csárdák.) 1786-ban Kovács György városi mérnök vízi malomnak való helyet keresett a Csukás folyásánál. (D. L. Rel. 1786:59. sz.) Ugyanezen vízfolyást lentebb Kondorosnak hívják. Medrébe ásták a Kádár árkát is. 21. Csőre laposa. A hortobágyi puszta Egyek felőli részén. 1882 (Zelizy id. m. 30. L) Csörsz árka. L. Ördögárkát. 22. Dári kuttya. Szepespusztán (D. L. Jkv. 1694: 111. 1.) 23. Dári tisztája. Nagycserén. 1745. (Régi Okir. és Lev. Tára 1906. évf. 1. f. 85.1.) 24. Darvas réttye Fancsikának Nagycsere és Haláp felőli oldalán, Erdősréttye vagy Szent János laposa szomszédságában. (D. L. Tkpgy. 14. és 66., mindkettő évszám nélkül.) Gúthon is van Darvas tisztája. 25. Derzsi rét. A hortobágyi pusztán, az egykori Derzs-egyháza közelében, észak felöl. 260 ______________ Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán
