A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

261

1584-85. Dersréthe. (D. L. Mátai ir. 11. és 15. sz.) 1750. (Tkgy. 195. sz. a.)

26. Disznósfok. Ohaton a Morotva táján, a Pircs nevű erdőnél. 1728. (D. L. Ohati stb. ir. 251. sz.)

27. Dókarétje. Elepen aNagyálomzug alsó részén. 1752. (Tkpgy. 9. sz. a.)

28. a. Erdősrétje Fancsikán. L. Szent János laposánál.

28. b. Fancsikai rétek. Az erdős Fancsika-pusztán. 1632. „Fanchikai Földön az mely kaszálló réthei az városnak vadnak : 1. az fanchikai gátnál egy. 2. az (olvashatatlan) határban. 3. az Síkos rété. 4. az Bodó réthe. 5. az Kóc: folyása. 6. az Fekete réthe. 7. az János György réthe. 8. az Bedes réthe. 9. az Jakucs örökös réthe, nagy réth az Szent János alatt. 10. az Kerekes réthe. 11. az Csorváshegy alatt való réth. 12. az Szent János laposán való réth. 13. a: Bájbeli réthek. 14. az Marthon Pariagának kit hittak régen, most Csizmacziák bírják és Seres Mihály. Ezeken kívül kicsis rétek vadnak ugyan sokak. Ezeket connumeralta itt az Bíró uram házánál Kasza János in anno 1632." (D. L. Szepesi stb. ir. 150 sz. a.)

28. c. Erdősrétje Fancsikán. L. Szent János laposánál.

29. Fecskerét és Fecskerét farka vagy Fecskefok. A Hortobágy keleti részén, Újváros felől. 1700. Tanúkihallgatás. (D. L. Mátai iratok 25. sz. a.) A Fecskefok azonos lehet a lentebb előforduló Kocka erével.

Fegyverneki völgy. Ondódon. L. Pecze ér a.

30. Fehémádtű foka, a Hort. p. mátai részén. A Ludasrét, Matyófenék, Zoltánfenék megduzzadt vizei ezen folytak be az Árkusba.

Fehértó. A: Ohaton. 1333. L. Völgyes a.

31. Fekeföld ere, másként Mérgesér L. Sárosémél.

32. Fekete Péter kuttya, a Hort. p. valahol a Nyírö-rétje és a Szálkahalom táján. 1561. Enyingi Török János határigazító levelében. (D. L. Mátai ir. 3. sz. a.)

33. Fekete rét. Több is volt ilyen nevű rét.

a. A Hóit. p. közepe táján, a hídtól nyugatra, a két folyó-víz közt. 1883. (Berényi G. térképén.)

b. A Hort. p. keleti szélén, Elep felől, Arcú Péter halma felett. 1762. (Tkpgy. 61.sz. a.) 1883. (Berényi térképén is.)

c. Fancsikán. L. a fancsikai réteknél.

d. Parlagh pusztán, az Ararát és Gombás hegyek tájékán, Apafája felé teijedő nagy vízállás volt, amely benyúlt a belső legelőre is. 1835. (D. L. Tkpgy. 31. sz.)

34. Felgát és a többi gátak. Debrecen határában több felé voltak hajdan is gátak, a vizek garázdálkodása ellen, vagy a vizek folyásának szabályozása végett. Többnyire a XVIII. században tünedeznek fel ilyen gátas vizek, vízszorító gátak. Emlékeztetek itt arra a szokásra, hogy a Hortobágy környékén kisebb, legfeljebb 1-11/212 öl széles töltést hánytak a folyások, még a fokok medrébe is a marhák megitatásának könnyítéséül. (D. L. Rel. 1775:185.) Most azonban nem ilyen töltésekről van szó, hanem részint országutaknak mocsaras helyeken átmenő töltött szakaszáról, részint vízi malmokhoz szükséges gátakról. Ilyenek:

a. Bük gátja. A Kistócón keresztül menő Kishegyesi út töltése, a mostani városi szegényház tájékán. A múlt század elejéről való 80. sz. magánlevéltári térkép mutatja fekvését.

b. Cinagátja, a belső legelőnek Fancsika felőli oldalán, a Kondoroson keresztül. Fazekas Mihály a Cinagátjánál lévő forrásra és e körül tenyésző gyógyfüvekre hivatkozva javasolta, hogy e helyen építtessen közfürdőt a város, 1824. (Szűcs J. Debr. tört. III. 853. 1. és Patz térképe év nélkül Tkpgy. 54. sz.)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

_______________________