A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
256 A fok pedig a szikes talajú hortobágyi pusztán gyakori olyan keskeny, többnyire rövid iramú vájat, amely vagy összefutott vadvizeket vezet közeli folyóba, vagy megfordítva, a megáradt folyó vizét ereszti be a szomszéd laposba. A mélyebb és állandóbb jellegű vízmedence: tó; a kisebb mélyedés, hajlat pedig, mely hamar kiszárad: lapos. Mikor az ilyen hajlatba áradáskor vagy utána, a földből szivárog be a víz: fenéknek nevezi a hortobágyi pásztor. Ha tartósan járhatatlan a lapos, sáros is, hasznavehetetlen is, akkor fertő vagy mocsár, amelyet olykor zsombékos vagy rakottyás jelzővel is megkülönböztetnek. Az igen seké- lyes vízállás, amelyet már májusban megkaszálhatnak: rét; az erdőségen pedig tiszta a neve. Ámbár rét a nádat termővíz is, amiként a Sári-ét elnevezés mutatja. De ha csak vízi gaz, azaz gyékény, káka, vízi tök, kollokány, sás nő benne, a XVIII. századbeli ember ezen a vidéken német eredetű szóval „maraszt -nak hítta. Az ilyen gazos víz, kollokányos pocsolya valóban marasztotta is a beletévedt embert - állatot. Mindezek a földrajzi nevek a természet alkotásaira vonatkoznak. Míg az árok, csatorna, gát és kút emberkéz művei, a víz elvezetése, a folyó szabályozása, illetőleg hozzájuthatása végett. Ezeket is számbavettem. De inkább csak a régieket. Mert célom Debrecen hajdani vízrajzának összeállítása. Emlékezetbe idézése határjáró-, birtokmegosztó-, periratok, a város első júratus geométrái által készített térképek segítségével annak a már nagy-részben eltűnt, elveszett ősi állapotnak, amely szülőföldünknek, lakóhelyünknek a mostanitól sok tekintetben elütő, némelyek szerint egyhangúbb, sivárabb, mások szerint élénkebb és poétikusabb tájképet adott és amelynek állat-, növényvilága gazdagabb, változatosabb volt, éppen az alább felsorolt százhetven folyó, ér, völgy, tó és mocsár összhatása következtében. 1. Ágodvölgye. A lomhafolyású, kanyargó Kösüt tápláló debreceni ereknek egyike. A balmazújvárosi út közelében, az újosztású és ondódi földek közt indul délfelé. Ondód pusztát elhagyva, Szepes földjén elébb a keletről jövő Kutyavölgyével, azután ny. felől véle párhuzamosan ballagó Zsongvölgtével egyesül, ott, ahol az 1593-1608 közt elpusztult Ebesfalva telkeinek helyét ösmerhetjük fel. Miután jobbfelől még egy névtelen eret magába vesz, némelyektől Peceérnek is neveztetvén, Köteles pusztán Véivölgyével egyesül. Hajdan, Ebes és Szepes puszták 1640. évi földosztási jegyzőkönyvének tanúsága szerint Agod (Aagod) völgyét a Kutyavölgyével összefolyása után, vagyis a. szepes-ebesi határtól fogva Kösélynek is nevezték. (D. L. Szepesi stb. iratok 165. sz.) Tikos mérnök Agod hosszát Zsong völgyéig 11.05 klm-nek mondja. (Zelizy: Debr. egyetemes leírása 35. I.) Ágod völgye Ondód 1750. évi térképén (D. L. Tkpgy. 37. sz.) 1883. (Berényi G. Debr. határának térképén is). Az Árpád-korban előfordul Ágtó. (Ortvai: Magyarorsz. régi vízrajza 73. 1.) Van Ága (1242-1266.), Agha (1279.) nemzetség név és van Agad hely- v. személynév is. (Jerney: Magyar nyelv-kincsek és Kandia: Vár. Regest. 380.) Balkányi Szabó Lajos szerint e völgy nevét az ágodzastól kaphatta, mint az ondódi három szép völgy egyik ága. Erőltetett magyarázat. 2. Árkos folyó és csatorna. Gyakran írva és mondva Arkus-nak'Is. A hortobágyi pusztát délkeleti irányban keresztül metsző, részint ásott, részint természetes ősi vízmeder. Az Ohat és Csege közt elterülő Völgy es nevű hajdani halászó tóból Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radios Kálmán
