A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

szakad ki. A zám-nádudvar-angyalházi hármas határnál a Hortobágy folyóba ömlik. Mesterséges medre, amelyet 1716-ban ástak (Hun-falvi Magy. birod. term, viszonyai 389. 1.), 5.35 kim. 50-100 méter széles, magavájta pedig 15.99 kim. Közelében számos halom emelkedik s partjain őstelepek maradványai mutatkoznak (D. V. Múzeuma 1907-1910. évi jelentései). A középkorban az Árkus látta el vízzel Arkusd, Derzs-egyháza, Csécs, Zámmonostora és Szabolcs nevű falvak népét. (Zoltai: Települések.)

1336. ohati határjárásnál „transeundo ibi Arcus . (Károlyi Okit. I. 122.)

1341. „cum quadam sessione vacua Arkustelek nominata” és „ab alfa pane fluvy Arkuswyze vocati”. (U. о. I. 139.)

1582-1585. Arkusvize vagy pataka. Mátai határpernél. (D. L. Mítai ir. 5., 11., 14.) 1883. Berényi G. térképén. Árkus folyó és ásott Árkus.

Még Balkányi Sz. L. sem ád hitelt annak a regének, hogy Arkus árkát valamelyik ohati gróf ásatta volna szeszélyes menyasszonya kedvéért, aki csónakon kívánkozott hazamenni Ohatra. (B. Sz. L.: Száz debreceni helynév.)

3. Árok. Többis; főképen a város belsőterülete csapadék és szennyvizeinek levezetésére ásva.

I. Vízvezető főárok. Miklós u. végétől, a Postakert mellett, a Tócóba vezeti a belváros vizét. Hossza 2.20 kim. Egy része már fedett.

II. Vízvezető főárok a Kishegyesi utón, a Hatvan u. kert mellett haladva, a Szegényháznál egyesül a Tócóval. Hossza 1.30 khaa, Most már végig beboltozott.

III. Vízvezető főárok, a Várad (Deák Ferenc) uccai és más környékbeli fedett csatornák gyűjtőárka, a vasúti pályaudvarral párhuzamosan. A pályaudvar végén, ameddig boltozott, átmegy a vasúti híd alatt és a Tégláskert keleti gyepűje mentén a Repülőtéren túl egyesül a Boldogfalvai kert felől jövő, volt cukorgyári nyíltárokkal. Hossza idáig 3.53 kim. Innentől fogva Vésőlaposi árok néven halad tovább, másfél kim. hosszan, a Tócóig.

IV. A cukorgyári árkot a múlt század hatvanas éveinek elején a Homokkert délnyugati szegeidében épült répacukorgyár (most Közraktár) szennyvizének levezetésére ásták, a Boldogfalvi kert keleti oldalán, a város lucernásán keresztül. Hosz- sza 3 kim. Nagy esőzések idején az Olajütőtől fogva, a Pavillon-laktanya, Róna kath. temető és a Homokkert megetti vizeket is levezette volt. (Zelizy: id. m. 30. !■) r

4. Árokrét. Középkori neve Ároktelek, Sámson és a Nagycsere között. Említve Szalóksámson 1347. évi határjárásánál. (Anjk. Okmt. V. 22.) Már Zsigmond király idejében (1429.) Debrecen város birtokában. A városi tanács 1763-ban nyitotta meg az Acsád úton járók kedvéért az árokréti csárdát. (Zoltai: Debr. pusztai csárdái. Debr. Szemle 1934.)

5. Asztalos kútja, a csapóuccai városrészen volt. „Puteus communitatis Asztalos kuttja vocatus”, mondják róla a régi jegyzőkönyvek. (D. L. Jkv. 1652:620. I. és 1713:264. 1.) Helyét pontosan nem ösmerem.

6. a. Balaton folyása. A fancsikai erdős pusztán, a létai és diószegi utak közt, a Gyilkos réttel párhuzamosan. 1773. Fancsika térképén. (D. L. Tkgy. 87. sz.)

Balaton szláv eredetű szó. Blato, blatona = mocsár, sár, de nagy tavat is jelent. Ebből származott a magyar Balaton. De hogy a fancsikai Balaton folyásának is szlávok adták volna e nevet, nagyon merész állítás. Reá úgy ragadhatott e hivalHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

__________________________257