A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában
238 Utolsó tételcsoportja Szerkesztett folyóiratok címen (1084-1087 tételszámon) 4 folyóirat adatait sorolta föl. Természetesen mutatót is készített bibliográfiájához, mégpedig egy tagolatlan komplex mutatót, amely egyesíti magában a személynévig a helynévi és tárgyi mutatókat. Felsorolásunkból is láthatjuk, hogy Bényei Miklós látszólagos egysíkúsága mellett milyen sokoldalú tudós kutató és feldolgozó, és nem különben szerkesztőszervező munkát végző művelődéstörténész. Legyünk itt egy kicsit elfogultak: könyvtáros, könyvtáros-bibliográfus! És már csak a továbbiak kedvéért is jegyezzük meg, hogy Bényei Miklós autobibliográfiájának minden egyes tétele szervesen beletartozik Debrecen helytörténeti- honismereti irodalmának bibliográfiájába: gazdagítják, lényegesen árnyaltabbá teszik azt. Ezek után szinte kényszerű szükségszerűség ismertetnünk Debrecen hely- történeti bibliográfiáját Bényei Miklós nagyszerű, már eddig is országos érdeklődést kiváltó munkáját [Debrecen helytörténeti irodalma. Válogatott bibliográfia, a Debrecen története 7. kötete. Összeállította, szerkesztette Bényei Miklós (Debrecen, 2002. 603 p., 10304 tétel.]. Bibliográfiánk az ölkötetes Debrecen története hetedik köteteként látott napvilágot, miután a történet öt kötete (1. Debrecen története 1693-ig. Szerkesztette: Szendrey István. Db. 1984. 692 p.; 2. Debrecen története 1693-1849. Szerkesztette Rác: István. Db. 1981. 556 p.; 3. Debrecen története 1849-1919. Szerkesztette Gunst Péter. Db. 1997. 504 p.; 4. Debrecen története 1919-1944. Szerkesztette: Tokody Gyula. Db. 1986. 508. p. 5. Tanulmányok Debrecen 1944 utáni történetéből. Szerkesztette: Veress Géza. Db. 1997. 359. p. ) 1981-1997-ben megjelent. A kiadástörténet érdekessége, hogy az öt kötetben fölhalmozott, gyakran először itt szereplő ismeretanyag, adatok, részek, részletek stb. alig voltak elérhetőek; a kötetek nagyon nehezen voltak kezelhetőek. Hamar rá kellett jönnie mindenkinek, hogy Debrecen város történetéhez „segédletet” kell mielőbb készíteni. Ezt nemcsak a Debrecen története különböző köteteit olvasgatok, hanem a szakemberek is; mindenki, aki kezébe vette a Debrecen története köteteit, szóvá tette és oly erősen „követelték” a megfelelő segédletek elkészítését, hogy azok hamarosan el is készültek. Elsőként az öt kötet mulatói készültek el Bényei Miklós összeállításában és megtöltötték a sorozat 6. (hatodik) kötetét (Debrecen története 1-5 kötet. Mutatók. Db. 2000. 332 p.). A Debrecen története monumentalitását az is igazolja, hogy a város nagy, széles-és mély történetében való eligazodást a mutatók, bármily nagy jelentőséggel bírnak is egyébként, a kiadványsorozat tartalmi megismeréséhez nem bizonyultak elégségeseknek. Feltétlenül szükség volt egy, a nagy múltú város történetének irodalmával foglalkozó bibliográfiára is. Ezt a feladatot is Bényei Miklós oldotta meg, összeállítva egy 10304 tételből álló helytörténeti bibliográfiát, amely aztán 2002-ben, a Debrecen története 7. köteteként meg is jelent (Db. 2002. 664 p.). Bényei Miklós bibliográfus, egyetemi tanár, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese széleskörűen ismert és elismert könyvtáros, az előzőekben érintett nagyszerű debreceni könyvtáros-bibliográfus hagyományok továbbfolytató- ja-továbbfejlesztője. Kiterjedt bibliográfiai tevékenysége legjellemzőbb része a komplex helytörténeti könyvészet. Évtizedek óta folyamatosan és következetesen kutatja-gyűjti és teszi közzé (több más mellett a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár ÉvDankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában
