A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában
239 könyveiben és a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár kiadásában megjelenő Helyismereti művek. Hajdú-Bihar megye. 1975 - 2000., illetőleg a Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma. 1971-2000., valamint a Hajdú-Bihar megyei helyismereti kiadványok 1993-2000. című sorozatok köteteiben) Debrecen és Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalmát. Tehát óriási anyaga van, mondhatni, hogy „készenlétben”, ilyen nagy formátumú munkák bibliográfiai alátámasztására is, mint amilyen ez az ötkötetes Debrecen története is volt. Az előzőekben azt írtuk, hogy az itt bemutatásra kerülő két bibliográfia együttesen megjeleníti Debrecen történetét. Ebben a „megjelenítésben” különösen nagy szerepe van az alábbiakban ismertetendő, Bényei Miklós összeállításában- szerkesztésében, a Debrecen története 7. köteteként megjelent Debrecen helytörténeti irodalma. Vágogatott bibliográfia című impozáns munkának. Már csak azért is, mert a bibliográfus a 10304 tételt az Ajánlás (Kása Lajos), a Tájékoztató, a Források, a Rövidítések, valamint az I. Fejezetként Az összefoglaló és több korszakot érintő művek (gondosan rendszerezett és ennek megfelelően tagolt) felsorolása után, a II. Fejezettel kezdődően a Debrecen története első (Debrecen története 1693-ig) kötetével kezdve, végig megy a Debrecen története további kötetein (///. Fejezet'. Debrecen története 1693-1849.; IV. Fejezet: Debrecen története 1849-1919.; V. Fejezet: Debrecen története 1919-1944.; VI. Fejezet: Debrecen története 1944-2000.). Minden fejezetben ugyanazon szempontok szerint való rendszerezéssel, illetve tagolással ismerteti a kérdéses korszak történetére vonatkozó adatokat (ilyen rendszerbe állítva, illetve így tagolva: Összefoglaló művek; Átfogó köztörténeti írások; Politika; Városi élet; Gazdaság; Egyházak; Művelődés; Irodalom; Képzőművészet; Színház; Zene; Népművelés; Könyvkiadás; Sajtó; Könyvtárak; Múzeumok; Levéltárak). Itt feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy a fentebb felsorolt tagolás összefoglaló jellegű címei mögött felsorakoztatott anyag további, részletező tagolásban kerül bemutatásra. Például a fentebb idézett VI. Fejezet (Debrecen története 1944-2000.) Városi élet részcíme a következő tagolásban adja közre az adatokat: 1. Közigazgatás, jog, 2. Városigazgatás, városkép (Műemlékvédelem); 3. Népesség, Társadalom, Életmód (Népszámlálások); 4. Egészségügy (Sport). Számunkra talán érdekkeltőbb, ha a. Gazdaság részeimben foglaltakról is szólunk (Mező-és Erdőgazdaság, Ipar, Kereskedelem, Közlekedés, Posta) Ugyanis ez a gazdag rész mintegy bevezetéssel is szolgálhat egyrészt az Egyházak [(Katolikus Egyház, Református Egyház (Lelkipásztorok, külön kiemelve: Révész Imre); Izraelita egyház; Egyéb egyházak)] részeimben foglaltakhoz, másrészt pedig az ezután következő; alaposan részletező Művelődés (Oktatás-Iskolák, Pedagógusok; Református Kollégium - Professzorok, Tanárok; Orvostudományi Egyetem Profesz- szorok (külön kiemelve: Sántha Kálmán); Agrártudományi Főiskola - Egyetem (Tanárok, Professzorok), valamint a kevésbé tagolt Tudomány, részekhez. A Művészetek fejezet újból részletező, külön részcímeken foglalkozik az Irodalom-mai (írók, költők ( Szabolcska Mihály, Ady Endre, Tóth Árpád), a Képzö-és fotoművészet-te\ (Művészek), a Színház, mozi (-kultúrával, Színészek bemutatásával). A Zene, a Nyomdászat, a Könyvkiadás, a Sajtó, a Könyvtárak, a Múzeumok adataival. Ahogy az eddigiekből is láthattuk egy, a bibliográfiakészítés mesterpéldájával állunk szemben. Bár minden bibliográfia-bibliográfus teljességre törekszik, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
