A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Antal Tamás: Az esküdtszékek reorganizációja (1896-1900), különös tekintettel Debrecenre
199 kerületi elöljáró útján az illetékességgel bíró törvényszék elnökéhez elküldeni. A lajstromok elkészítésének költségeit az illető városok és községek viselték (7-12. §).17 Az évi lajstromok összeállítása végett a bizalmi férfiak még az első félévben voltak megválasztandók, akiknek a kiválogatott esküdtek névjegyzékét október végéig kellett megküldeni a törvényszék elnökéhez. A “szelegáló bizottság” először a felszólalások felett határozott, amelyről jegyzőkönyvet és a lajstromhoz csatolt záradékot készített. Ezt követően állították egybe kiválasztás útján az éves lajstromokat. A kiválasztásnál figyelemmel kellett lenni arra, hogy lehetőleg azok vétessenek fel, akik az esküdtbíróság székhelyén vagy közeli vidéken laknak. Ezek alapján fölajstromot és helyettes lajstromot készítettek. Ha az így kijelölt esküdt mentességi jogával kívánt élni, az a törvényszék elnökénél volt bejelentendő. Az éves szolgálati lajstromot ezután sorshúzással állították össze. Egyúttal gondoskodni kellett a helyettes esküdtek kisorsolásáról is. Az esküdtszéki ülésszakot követően az eskiidtbí- róság elnöke a szolgálatot teljesítettek névjegyzékét és az esetleges egy évi mentességi igények bejelentését a törvényszék elnökével közölte (14—20. §).18 Az esküdti kötelesség teljesítéséért jutalom nem járt. A felmerülő költségeket megtérítendő azonban mérsékelt napidíjat állapíthatott meg az elnök az esküdt részére. Napidíjul helyben lakó férfi számára négy, vidékinek hat koronát és az utóbbinak útiköltségként egyszeri oda- és hazautazásra első osztályú hajózási, másodosztályú vasúti díjat, “tengelyen” történő utazás esetében miriaméterenként legfeljebb öt koronát ítélhetett meg (21. §). Ha az esküdt mulasztott, s ezért bírsággal sújtották, a behajtásról a királyi ügyész gondoskodott (22. §). Az esküdtbíróság elnökét december elején jelölte ki a királyi ítélőtábla elnöke rendszerint a törvényszéki bírák köréből. Ha az 1897. évi XXXIII. te. 34. szakasza szerint átalakították (egyesítették) az esküdtbírósági kerületeket, akkor az esküdtbíróság elnöke az ítélőtábla elnöke útján az év végén kimerítő jelentéssel tartozott az igazságügy-miniszternek a következőkről: az összesen tárgyalt ügyek számáról törvényszékek szerinti bontásban, a tárgyalási napokról és az okozott bűnügyi költségekről, az összekapcsolás esetleges hátrányairól, az esküdtképesek számáról és arról, hogy az egyesítés fenntartását vagy megszüntetését javasolja-e (26. §)-19 Perczel Dezső belügyminiszter már 1898. október 6-án kibocsátott egy körrendeletét,20 amelyben jó előre felhívta a törvényhatóságok figyelmét az 1899. évi első szervezésre, amely az 1900. január 1-jén életbe lépő Bűnvádi perrendtartás alkalmazásának előkészülete volt. A kötelességek pontos teljesítéséért elsődlegesen a polgármester felelt. Az 1899. évre speciális szabályok vonatkoztak. Az alaplajstrom januárban volt elkészítendő. Az összeíró bizottságba a kiküldötteket január 8-ig kellett megválasztani, s akkorra a bizottságot is meg kellett alakítani. Debrecenben valójában már korábban, 1898. november 24-én és 25-én eleget tettek a választásnak. Kerületen17 MRT 1898. II. kötet. 330-332. p. 18 MRT 1898. II. kötet. 332-336. p. 19 MRT 1898. II. kötet. 336-338. p. 20 A m. kir. belügyminister 1898. évi 94179. számú körrendeleté az esküdtbíróságokról szóló 1897: XXXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában. MRT 1898. II. kötet. 463M65. p. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
