A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Antal Tamás: Az esküdtszékek reorganizációja (1896-1900), különös tekintettel Debrecenre
ként két-két tag került a bizottságba, összesen tizenkettő. Az elnök Simonffy Imre polgármester, helyettese Komlossy Arthur főjegyző lett. Az intéző teendőit Vecsey Imre tanácsnok, tiszteletbeli főjegyző látta el. A bizottság jegyzője Tóth Emil köz- igazgatási gyakornok volt. Tagokká választották: a Hatvan utcából Szilágyi Imrét és Koszorús Jánost, a Péterfia utcából Tóth István építészt és Kertész Jánost, a Csapó utcai kerületből Horváth János építészt és ifjabb Kéki Sándort, a Kossuth utcai kerületből dr. Szikszay Szabó Józsefet és Szentkirályi Tivadart, a Varga utcából Pálfy Gábort és dr. Kocsár Gábort, végül a Piacz utcai kerületből Kemény Mórt és Irber Vilmost. Az egyéb teendők megszervezésével a közgyűlés a tanácsot bízta meg.'1 1899. január 9. és 12. között tették közzé az első összegyűjtés alapján készített hirdetményt, majd január 16. és 28. között biztosítottak lehetőséget, hogy az esküdtképességgel bíró, de addig fel nem jegyzett személyek a bizottság előtt jelentkezzenek. A felszólalásokat február 1. és 8. között, az azokra adott észrevételeket február 9. és 12. között tehették meg az érintettek. Simonffy Imre polgármester a végleges alaplajstromot február 20-ig juttatta el a törvényszék elnökéhez, Igyártó Sándorhoz.21 22 A bizalmi férfiak megválasztását - a belügyminiszter (Széli Kálmán, egyben miniszterelnök is) 1899. április 29-én kelt 40616. számú körrendeletének felhívása szerint - az 1899. május 31. és június 5. között folytatólagosan tartott közgyűlésben végezték. A törvényhatósági bizottsági tagok közül ott megválasztott négy bizalmi férfi Lengyel Imre ny. kir. törvényszéki bíró (Hatvan u. 54.), Kardos László kereskedő (Kossuth u. 9), Doboczky Sándor üzletvezető (Deák Ferencz u. 19.) és Nagy Bálint gazdálkodó (Péterfia u. 41.) lett.23 Ugyanakkor rendelkeztek az esküdtösszeírás 578 ft-ra menő költségének a házipénztárból való utalványozásáról is.24 Az esküdtszéki szolgálati lajstromot 1899. november 20-án tartott ülésén állította össze a bizottság. Abban a bizalmi férfiak mellett a bíróság részéről Igyártó Sándor és Szeöke István vett részt. A szelektálók úgy igyekeztek eljárni, hogy a mentességi lehetőségekre is figyelemmel mind 1900-ban, mind 1901-ben álljon rendelkezésre megfelelő számú esküdt az esküdtképesek “elitjéből”.25 A szervezés tekintetében a végrehajtási rendeletben meghatározott rendes időpontokban a következő években is hasonlóan jártak el azzal, hogy a törvényszék elnöke 1900-tól Szűts Miklós lett.26 így a debreceni királyi tábla elnöke 1900 márciusában őt nevezte ki az első eskiidtbíróság elnökévé a debreceni törvényszéki kerületben.27 Az első esküdtszéki tárgyalásokat azév március 20-án, 22-én, 24-én és 28200 Antal Tamás: Az esküdtszékek reorganizációja... 21 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML) IV. B. 1403/a. 19. k. 1898: 247/11876. 22 MRT 1898. II. kötet. 339-340. p. 23 HBML IV. B. 1403/a. 20. k. 1899: 80/7301. 24 HBML IV. B. 1403/a. 20. k. 1899: 78/7303. 25 Debreczeni Hírlap. 1899. december 7. (289. szám) 1. és 5. p„ december 8. (290. szám) 5. p., december 9. (291. szám) 5. p., Debreczeni Ellenőr. 1899. december 7. (316. szám) 6. p., december 8. (317. szám) 6. p., december 9. (318. szám) 6. p. 26 HBML IV. B. 1403/a. 21. k. 1900: 82/5405, 210/14382.; 22. k. 1901: 58/4417, 210/13360. 27 Debreczeni Újság (a továbbiakban DÚ) 1900. március 5. (63. szám) 2. p.
