A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Antal Tamás: Az esküdtszékek reorganizációja (1896-1900), különös tekintettel Debrecenre
198 1895-ben és 1896-ban az egészet újra szövegezték. Végül két szaktanácskozmányi bírálat után Balogh Jenő alkotta meg mindkét javaslatot. Ezeket terjesztette 1897 márciusában Erdély Sándor az országgyűlés elé.13 így az esküdtszéki rendszer várva-várt reorganizációját végül két törvénycikk valósította meg: a Bűnvádi perrendtartás (1896. évi XXXIII. te.) esküdtszék előtti főtárgyalást szabályozó XIX. fejezete, valamint az esküdtszékek szervezéséről szóló 1897. évi ХХХШ. te. A rendelkezéseiket részletesen Csizmadia Andor mutatta be.14 Antal Tamás: Az esküdtszékek reorganizációja... Az esküdtszékek megszervezése Debrecenben (1899-1900) Az 3300/1898. számú bel- és igazságügy-miniszteri rendelet15 intézkedett az esküdtbíróságokról szóló törvény végrehajtásáról, amelyet az 1897. évi XXXIII. te. 36. és 37. szakaszai alapján adott ki a két miniszter. E szerint az esküdtek alaplajstromát elkészítő összeíró bizottságot minden évben legkésőbb április végéig kellett választás útján megszervezni Budapest székesfőváros kerületi választmányai, a törvényhatósági joggal bíró városok törvényhatósági bizottsága, Fiume városnak és kerületének képviselőtestülete, végre a rendezett tanácsú városok, valamint a nagy- és kisközségek képviselőtestülete által. A bizottságban minden fővárosi és törvényhatósági városi kerületből két-két, a községekben pedig egy-egy küldött vett részt. A bizottságot minden évben május első napjaiban kellett megalakítani Budapesten a kerületi elöljáró, más városokban a polgármester, községekben a községi bíró vezetésével. Az összeíró bizottságok vagy az esküdtképes férfiak lakásán való megjelenéssel, vagy az összeíró lapok kiküldésével és három napon belüli beszedésével végezték az adatok összegyűjtését a névjegyzék elkészítéséhez. Az első szervezést követő években az így elkészített korábbi alaplajstromot, egyébként a választók jegyzékét és az adólajstromokat is felhasználhatták. Az elkészített alaplajstromot május 10-ig közzé kellett tenni a helyben szokásos módon avégből, hogy az esküdtképességgel bíró személyek azt megtekinthessék. Ha a lajstrom kiegészítésre szorult, arra május 16. és május 28. között kellett lehetőséget biztosítani személyes vagy meghatalmazotti megjelenés útján. Végezetül egybeállították az alaplajstromot, amelybe minden esküdtképes, a szolgálatból ipso iure ki nem zárt személyt fel kellett tüntetni személyes adatai említésével (3-6. §).16 Az alaplajstromot ismét közhírré kellett tenni, s azt június i-jétől 15 napon át bárki megtekinthette. A lista helyességét illetően felszólalásokat engedtek, amelyeket az összeíró bizottság elnökénél kellett előterjeszteni. A felszólalásokat és magát a lajstromot szeptember 1-jéig kellett a főszolgabíró, a polgármester vagy a 13 Finkey 1916, 60. p. 14 Csizmadia Andor: Az esküdtszék Magyarországon a dualizmus korában. = Jogtörténeti tanulmányok I. Budapest, 1966. 131-147. p. 15 A m. kir. bel- és igazságügyministernek 1898. évi 3300.1. M. E. szám alatt kelt rendelete az esküdtbíróságokról szóló 1897. évi XXXIII. törvényezikk életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. MRT 1898. II. kötet. Budapest, 1898. II. kötet. 327-349. p. 16 MRT 1898. II. kötet. 327-330. p.
