A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
András leánytanító 118 tanítványából 44-en jelentek meg az iskolában: „...a többiek, az Egyház Elöljárói jelentése szerint, a tanító erkölcstelen és botránkoztató maga viseletétől elidegenedett szülék által az iskolából kivétettek.” Az egyházmegyei iskolalátogatók jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy jóindulattal, de kritikusan értékelték a tanítók munkáját: „Hunyadi Elek: Olvasásírás, éneklés, számtan, vallásismeret tanításában szorgalmatos és értelmes tanítónak találtatott, de egyéb életreható tudományoknak, mint az élet, egészség fenntartásának, illedelemszabályainak tanítására is feiszóllíttatott.”7 Az iskolában a vallásoktatás a meghatározó. 1844-ben a fiúknál a közvetlen környezetben eligazító praktikus ismereteket is tanították, a leányoknál a vallás, olvasás, írás, ének és számlálás töltötte ki az iskolai órákat. 1844-hez képest az 1864/65. iskolai év tanrendjében - a vallásoktatás dominanciája mellett — a praktikus ismeretek helyett a tudomány által rendszerezett tantárgyakat vezetik be. A hittan és a szaktárgyak megjelenése biztosította az ötosztályos tanítás során a struktúra egységességét és az ismeretek egymásra épülését. Az egyházkerület még 1795-ben meghatározta az elemi iskolák oktatási rendjét, melyben egy tanévben két vizsga megtartását írta elő. A vallásos ismeretek számonkérésének módja volt a tanuló konfirmációja, amely az egyház teljes jogú tagjává válását is jelentette.8 9 Földesen a nagyobb, tehát a felsős fiúiskola tanítója rendszerint kántorként is dolgozott, így például Bogdány Zsigmond (1850-1852), Varga Menyhért (1853- 1856) és Borbély Sámuel (1857-1859). A rektorok közül Sápy Lajos (1862-1865) földesi születésű. A kisebb fiúiskola, azaz az I. és 11. osztályosok tanítói (altanító, preceptor) közül a Földesen született és a debreceni kollégiumból kikerült Karácson Mihály (1853-1893), valamint a debreceni születésű kitűnő leánytanító Kónya József (1846- 1881) nevét kell megemlíteni, hosszú ideig tartó hűséges szolgálatukért.4 180 Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen... A földesi iskolák a dualizmus korában 1868-1918 A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, de az önálló államiság bizonyos szintjén, Magyarországon is végbement a polgári átalakulás. A folyamat részeként a magyar nevelésügyben új korszakot nyitott a népiskolai közoktatás tárgyában kiadott 1868. évi XXXVIII. te. A törvény lényegében kimondja, hogy minden gyerek köteles 6-tól 12 éves koráig a mindennapi és 15 éves koráig az ismétlőiskolába járni. A tankötelezettség bevezetésével az állam: „ 1. 7 TtREL 1. 28. c. 5.. 15-20.; u.o. I. 28. h. 4., 20.; u.o. I. 28. c. 3.; u.o. I. 1. s. 13/a. 8 TtREL 1. 28. c. 4., 5.; u.o. I. 28. h. 3.; u.o. 1. 28. c. 21., 23., 26. 9 A tanítókra vonatkozó adatok az iskolalátogatási jegyzőkönyvekben, az egyházközségi előterjesztésekben, a tantárgyi kimutatásokban, osztály névsorokban és az esperesi tudósításokban. TtREL I. 28. c. 3-5.. 8-9.. 12., 15-16., 22-26.; u.o. I. 28. h. 1.. 3-11., 20.
