A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
minden polgárát kényszerítheti gyermekeinek nevelésére, 2. a közoktatás költségeire közadót vethet ki, és 3. a tanítást a felügyelet gyakorlásával ellenőrizheti.”10 Vincze József tanító a földesi elemi népiskola tantestületi ülésén indítványozta az iskolakerülők összeírását és a névsor átadását a községi elöljáróságnak, hogy mint hatóság, a helyzet tisztázására, rendeltesse be az iskolakerülők szüleit, vagy gondnokait. A törvény értelmében Földesen is a református elemi népiskola terheit a község viselte a polgáraira kivethető adóból. Ebből a szempontból tanulságos a földesi izraelita hitközség kérvénye államsegély folyósítására, vagy községi iskola létesítésére. 1897 szeptemberében ugyanis a hitközség anyagi nehézségeire hivatkozva be kívánata záratni az 1876 óta működő felekezeti iskolájukat. A törvény előírta a községi népiskola felállítását ott, ahol az iskolával rendelkező egyházon kívül más felekezet híveinek legalább 30 tanköteles gyermeke volt. A földesi önkormányzat képviselőtestülete elismerte a hitközség kérésének jogosságát és azt is, hogy a református elemi népiskolában helyszűke miatt nem tudták elhelyezni az izraelita tanulókat, ám a községi iskola létesítésének terheit nem vállalták és inkább a hitközség iskolájának további működtetését javasolták állami segély igénylésével. A döntés indoklásában arra hivatkoztak, hogy a református elemi népiskola fenntartásához 10 % iskolai adót vetettek ki, holott a törvényi szabályozás az egyenes adó 5 %-át engedélyezi.11 Az 1868. évi XXXVIII1. te. 124. §-a előírja, hogy „a hitfelekezeti iskolák felett a tanfelügyelő közbejöttével gyakoroltatik a főfelügyelet.” A Szabolcs megyei és Hajdúkerületi Tankerület, majd 1876-ban a területi közigazgatási rendezés után a Hajdú megyei Tankerület tanfelügyeletét - melynek hatásköre kiterjedt a földesi népiskolára is - a Tiszántúli Református Egyházkerület sem fogadta kedvezően, hiszen az állami beavatkozásban felekezeti autonómiájának csorbulását látta. A törvény a tanfelügyelő kötelességévé tette az évi egyszeri iskolalátogatást, ennek során a rendelkezések végrehajtásának szigorú ellenőrzését és többek között a felekezeti iskolákról részletes jelentés felterjesztését a kormányzatnak. Természetesen a tanfelügyelő, mint a szakigazgatási szervezet képviselője Földes nagyközség vonatkozásában is az önkormányzaton keresztül érvényesítette befolyását.12 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX._________________________ 181 10 1836-1868. évi törvényczikkek. Szerk., Dr. Márkus Dezső. Bp., 1896. 449-469.; Dr. Felkai László: Neveléstörténeti dolgozatok a dualizmus korában. Bp., 1983. 110. (Továbbiakban I.. Felkai: Neveléstörténet i.m.) 11 HBML Vili. 202/a. 1. 1891. aug. 28.; Zsidó lexikon. Szerk.. Újvári Péter. Bp., 1929. 284. (Továbbiakban 1. Zsidó lexikon i.m.); HBML V.625/b. 1. 1897. szept. 7. * Mervó Zoltánné: A népiskolák Hajdúszoboszlón 1868-1948 között. In: 400 év Hajdúszoboszló neveléstörténetéből. Szerk., Gazdag István. Hajdúszoboszló, 1989. 89-90.; HBML Vili. 202/a. 1. 1891.jan.31.
