A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és Beöthy Ödön kapcsolata, közös diétai küzdelmei
cember 2-án, hogy az alsótábla kerületi ülésén a horvát követek diétái nyelvhasználata ügyében a csongrádi Klauzál Gábor (1804-1866) békítő indítványához az addig másként nyilatkozó Beöthy is csatlakozott.54 Ezeket a közömbös megnyilvánulásokat követte 1844. január 12-én az első rosszalló megjegyzés, bár ez nem Széchenyi tollának szülötte, hanem a Pozsonyba csak pár nappal korábban megérkezett békési Szombathelyi Antalt (1802-1862) idézte: „Ezen Beöthy Ö[dön] is a két Garas ellen - - noha nem olvasta.”55 A gróf nagy port kavart, a Jelenkor hasábjain az előző év utolsó napján befejeződött, huszonöt folytatásban közzétett Két garas című cikksorozatáról van szó.56 Ebben a közös adózás elve alapján a reformmunkálatokhoz szükséges és az ország által felveendő hosszúlejáratú hitel fedezetéül minden földtulajdon után (akár nemesi, akár jobbágy telek) egységesen évi két garas összegű holdankénti adó fizetését javasolta.57 Mivel a közteherviselés a liberális reformprogram egyik meghatározó eleme volt, a konzervatívok pedig a nemesi alkotmány, pontosabban kiváltságaik sérelmét látták benne, Széchenyi eszmefuttatása érthető módon az érdeklődés, a heves viták középpontjába került. A gróf igyekezett megnyerni az ügynek a reformellenzék tagjait, elsősorban a befolyásos, a rendi országgyűlés magatartását orientáló követeket és főrendeket. Közéjük sorolta Beöthy Ödönt is, akiről nyilván ő is hallotta, hogy a követi megbízás elfogadásának feltételéül szabta a közös adózás bevételét az utasításba.58 Minden ehhez vezető megoldást vizsgálat, mérlegelés tárgyává tett, ezért - eltérően békési követtársa ármánykodó állításától - érdeklődött Széchenyi felvetése iránt is. Valószínűleg felismerte annak előremutató jellegét, bár nyilván voltak kétségei. Mindenesetre személyesen kívánta tisztázni, hogy miként vélekedik a dologról. (Talán Szombathelyi szavai, esetleg Széchenyi reflexiója is a fülébe jutottak...) Január 15- én üzent a grófnak, hogy szeretné meglátogatni. Széchenyi három felkiáltójelet is tett a mondat után, annyira fontosnak ítélte a közeledést.59 A bizalmaskodó Szombathelyi Antal január 18-án arról próbálta meggyőzni, hogy a szélesebb körű agitá- ciót a bihari politikusnál kezdje: „egyedül Beöthyt dolgozzam meg elébb...”60 A gróf megfogadta a tanácsot, mert január 21-én ő kereste fel a kulcsfigurának tekin168 Bényei Miklós: Szécsényi István és Beöthy Ödön kapcsolata... 54 Uo. 783.p.: vő. Viszota Gyula lábjegyzete: uo. A naplószöveg Győrffy Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. 1026.p. - Az ülésről: Kovács F. i.m. 3. köt. 225-229.p., Klauzál indítványa: 226-228.p.. Beöthy felszólalását nem említi. 55 Gróf Széchenyi István naplói, 6. köt. : 1844-1848. - Budapest : 1939. - 9.p. (a továbbiakban: Széchenyi, 1844—1848). - Szombathelyi Antal a január 3-i kerületi ülésen mutatkozott be: mindkét Békés vármegyei követ ekkor érkezett, lemondott társaikat váltották; vö. Kovács F. i.m. 3. köt. 375.p. 56 Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1836—1843 közt. In: Széchenyi, 1836—1843. XC.p. A sorozat 1843. aug. 20-án indult és dec. 31-én zárult: szövege: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal : II. rész, 1843-1848. - Budapest : 1930. - 3-10, 129-241., 262-265.p. - A gróf 1844-ben az Adó c., korábbi cikksorozattal együtt könyv alakban is kiadta, Adó és két garas címmel. 5 Vö. Csorba L. i.m. 143.p. 58 Sárkány V. i.m. 57.p. 59 Széchenyi, 1844-1848. 10.p., Győrffy Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. ЮЗЗ.р. 60 Széchenyi: Napló. 1034.p. (Győrffy Miklós fordítása); német eredetije: Széchenyi, 1844— 1848. II.p.' _________ '
