A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és Beöthy Ödön kapcsolata, közös diétai küzdelmei
részt vett,20 olykor külön is tárgyalt a gróffal.21 Széchenyi őt is megkérte, hogy május 13-án az alsótábla nem hivatalos, kerületi ülésén - ahol voltaképpen eldőltek a dolgok - képviselje az álláspontját."2 Kapcsolatuk elmélyült, szívélyesebbé vált; ezt jelzi, hogy május 17-én együtt látogattak el a pozsonyi ligetben lévő Arénába, vagyis színházba.23 Miközben folyt a hídépítés politikai előkészítése, Széchenyi egy másik, lélektanilag igen kényes ügyben is kérte Beöthy Ödön segítségét. A bécsi udvari körök mindenképpen meg akartak szabadulni az alsótábla heves vérmérsékletű, radikális megnyilvánulásairól elhíresült, a szólásszabadság melletti kiállásáért nóta perbe fogott barsi Balogh Jánostól (1796-1852), a nyílt fellépést, az összeütközést azonban szerették volna elkerülni. A gróf, aki attól tartott, hogy az általa szélsőségesnek vélt ellenzéki megnyilatkozások veszélyeztetik a reformok, köztük saját tervei kivitelezését, vállalta a közvetítést a megoldás keresésében. Június 30-án, a hídbizottság soros ülésén megnyerte magának Beöthyt, aki a nemkívánatos konfliktus tompítása érdekében - Deák Ferenccel (1803-1876), Wesselényi Miklós báróval (1796-1850) és másokkal együtt - rábeszélte a barsi követet az önkéntes távozás24 ra. 1835 őszén már a hídtörvény megalkotásán munkálkodtak. Széchenyi naplója arról tanúskodik, hogy e tárgyban október 13-án, október 27-én és október 29- én is találkozott Beöthyvel.23 25 A fő téma a gróf azon kezdeményezése volt, hogy a hídépítéshez szükséges terület biztosítására kötelező kisajátítást rendeljenek el. A két érintett város tiltakozott, és az elvet a diétán is nehéz volt elfogadtatni. Széchenyi a szokott igyekezettel és kitartással védelmezte a valóban célravezető elgondolást. A bihari követ őt támogatta. December 2-án, a gróf szállásán rendezett munkaebéden, a rögtönzött vitában nyomós és hatásos argumentumokat sorakoztathatott fel, mert Széchenyi így kommentálta: „Beöthy genialisch...”26 Három nappal később viszont úgy érzékelte, mintha a bihari követ elbizonytalanodott volna.27 Ebben azonban tévedett, amit hamarosan belátott, és december 29-én ismét meghívta ebédre.28 Közben az alsótábla - nem utolsó sorban Beöthy és ellenzéki társai hatékony közreműködésével - megszavazta a kisajátítás elvét.29 Talán nem teljesen véletlen, hogy 1835 végén Bihar vármegye soros közgyűlésén a két férfiú neve egyszerre, csaknem együtt vetődött fel. A bihari nemesség 164 Bényei Miklós: Szécsényi István és Beöthy Ödön kapcsolata... 20 Uo. 523.p. - febr. 8., 524.p. - febr. IL.febr. 12.,febr. 13., febr. 14. 21 Uo. 524.p. 22 Uo. 551.p. 23 Uo. 555.p.; vö. Viszota Gyula lábjegyzete: uo. 24 Uo. 573-574.p.. Győrffy Miklós fordítása: Széchenyi: Napló. 796.p. Vö. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1830-1836 közt. In: Széchenyi, 1830-1836. XVI.p.: Ferenczi Zoltán,. Bevezetés. In: Gr. Széchenyi István: A Kelet népe. - Budapest: 1925. - 5.p. 25 Széchenyi, 1830-1836. 609., 613.p. Uo. 622,p., Győrffy Miklós fordítása: „Beöthy lángész...” ín: Széchenyi: Napló. 801 .p. - Az ebédről beszámolt megbízóinak Fersti rendőrtanácsos is: Széchenyi, 1830-1836. 695.p. 27 Széchenyi, 1830-1836. 623.p. 28 Fersti jelentése, 1835. dec. 30. In: uo. 695.p. 29 Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1830-1836 közt. In: Széchenyi, 1830-1836. LXVIIl.p. ___________ '
