A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
különálló istállót a vendégfogadó mellé. 3S Mint ebből is látható, a hajdúnánási zsidóságtól nem volt idegen az újítási vágy, a vállalkozói szellem. Bármilyen szívélyes és kiegyensúlyozott kapcsolatokat is ápolt Fried Dávid Hajdúnánás vezetőivel, főként az 1810-es és 20-as években, vagyis gazdasági befolyásának fénykorában, minden kérését azért neki sem teljesítették, sőt időnként kereken elutasították az árendátort, amikor az mindenféle apróságok miatt a magisztrátushoz szaladgált segítségért. Mint minden kocsmatartónak, Fried Dávidnak is az engedély nélküli italkimérések okozták a legtöbb fejfájást. Hiábavaló volt minden tiltás és fenyegetés, ezt a tevékenységet sosem lehetett teljesen megszüntetni Hajdúnánáson, a csapszékárendátorok legnagyobb bánatára. Fried Dávid is sokat küszködött ezzel a problémával, de mivel ő sem talált rá megoldást, egy idő után megpróbált hasznot húzni belőle. 1821-ben benyújtott panasza szerint a tiltott italmérések miatt neki rendszeresen nagyon komoly kára keletkezik. Ez a kár ráadásul kettős, mivel egyrészt a saját bora és egyéb italai nem fogynak kellőképpen, másrészt pedig a drága árendát ugyanúgy fizetnie kell, mintha nagyon jól menne az üzlet. Emiatt elmondása szerint neki a kocsmák árendáján semmi haszna nem marad. Ezért azt kérte, hogy a város vagy fizesse vissza neki a zugitalmérők miatt kieső bevételét, vagy engedjen el egy évi bérleti összeget. Ez a kérés enyhén szólva is szokatlan volt, hiszen a város néha, indokolt esetben ugyan engedett el az árendális összegből, de olyanról még senki sem hallott Hajdúnánáson, hogy egy árendátor üzleti tevékenysége folytán keletkezett veszteségeit a város pótolja ki. A magisztrátus indoklása szerint „az esedező kívánsága semmi részben helyesnek nem ismertetvén, az árendális fizetésből semmi is nékie el nem engedtetik, sőt annak pontosan való teljesítésére köteleztetik”. Ami pedig a tiltott italméréseket illeti, rendeletük szerint, ha Fried Dávidnak ilyenekkel van gondja, derítse ki, hogy pontosan kikről van szó, és tegyen feljelentést.38 39 40 Az árendátor a Hajdúkerülethez fordult panaszával, és egyéb sérelmeivel. Hosszas viták és kölcsönös engedmények után sikerült csak mindkét fél számára kielégítően rendezni a konfliktust. De Fried Dávid és a város kapcsolata továbbra sem volt felhőtlen. Az árendális időszak végéhez közeledvén 1827. szeptemberében a városgazda Móricz János azt a jelentést tette a magisztrátus felé, hogy az árendátor az utolsó évi bérleti összegből csak egy nagyon kis részt fizetett be, és nem is akar többet befizetni. Hajdúnánás vezetőinek válaszlépése az volt, hogy elrendelték: a zsidó árendátor addig nem vehet részt a következő bérleti tárgyaláson, amíg minden adósságát nem rendeHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. ___________________________J45 38HBML.HbFI. V.A. 301/a 1 l.k. 364.o.l35.sz. 39 Fried Dávid panasza szerint Hajdúnánáson mindenki termel bort, és minden harmadik ember rendelkezik saját pálinkafőző-berendezéssel, ezért ilyen körülmények között szinte lehetetlen az engedély nélküli italmérések ellen hatékonyan fellépni. HBML.HbFl. V.A. 301/a 1 l.k. 364.0.136.SZ. 40 A városgazda Hajdúnánás gazdasági- és pénzügyi vezetője volt, aki a városi tanácsnak tartozott számadással. HBML.HbFl. V.A. 301/a I2.k. 703.O. 187.sz.
