A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Varga Gábor: A debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának története (1776-1842)

117 véleménye alakult ki. Jószívű, a kollégium iránt hűséges embernek tapasztalta. A következő évben is nehezen mennek el a borok. Ennek akadályozója az is, hogy nyilván a hadi események miatt a kereskedőket nem engedik be Lengyelor­szágba.40 1810-ben újból a magas munkadíjakról olvashatunk. "Sokan már egy forin­tot is adnak kapáláskor, mert a sok esőzés miatt úgy elborította a fű és a muhar, hogy először nyesni kellett, azután kapálni.41 A helyzet 1811 tavaszán is változatlan: „A drágaság és a szűk időknek vol­ta miatt a Szőilő munkáltatásával nem tudunk boldogulni. A napi számosok béri legalább 30 garas, az Életnek nagy ára miatt, mert egy köböl gabona 30 R. Forint.”42 Viszont az is igaz, hogy a borok ára is emelkedett. Szélig Áron szikszói ke­reskedő hordónként 85 R. Forintot fizetett érte, s még a sajtó levet is átveszi azon az áron, mint a nyomottat. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. Ns. Balogh László inspektorsága (1814-1818) 1814-ben - miután az aukcióképpen lekötött 32 esztendő eltelt - megkérdezte Simonffytól a kollégium szikszói ügyvédje, nem volna-e jobb eladni a birtokot, mint bizonytalanra megtartani. Az ügyvéd, Teleki László vevőt is tudott volna rá, Nótári­us Szilágyi Károly személyében. A kollégium vezetői azonban erről hallani sem akarnak. 1814. október eleji jelentésében azt írja Balogh, hogy az idő mostohasága miatt a szüretkor annyit is alig lehet várni, amennyiből a költségek fedezhetők: „Leg feljebb 6 vagy 7 hordó borokat reményihetünk, az sem jó lesz, mert még a mai napig is egy tökéletesen megért fiilenget az egész határban nem produkálhattunk.”43 A munkaerő piacon is tovább tartott a drágaság: a kapálás napszáma 60 krajcár, a homlitásé 48, a metszők 45-öt a nyitók is 33-at kértek. Sőt pálinkát is kellett adni a munkásoknak egész nyáron 17 itzét. A borok viszont - miként ekkor a Hegyalján is — nem igen voltak eladha­tók. 1817. januárjában egy évi hitelre tudta volna csak eladni 34 Ft-ért hordóját. A várakozás helyesnek bizonyult, mert októberben az egész 1816. évi ter­mést, 24 hordót el lehetett adni 32 Ft-jával a helybeli birtokos Kunsch Gábornak.44 45 Az 1817. évi szüret a sok eső miatt nem a reménység szerint alakult, mivel az aszú szőlőt megrontotta. „A Nemes Collégium Szőllőiben lett mint egy harmadfél puttón Aszú, melyet jurátus úr 86 Forintokon eladott. Bor lett öszvességgel 45 hor­dó, melyet, akkoráig el nem lehetett adni. Külső Kupetz nem jött, az itt lakozó Sidóság pedig mostanság pénztelen. A szőlőket bé fedettem” - írta Balogh nov. 17­40TtREKLt. II. 21. b. 1809. VII. 15.42.0. 41 U.o. 11.21. b. 1810. V. 28. 52.0. 42 U.o. 11.21. b. 1811. IV. 13. 53.0. 43 U.o. 11.21. b. 1814. X. 4. 62.0. 44 U.o. 11.21. b. III. 1816. 51.0. 45 U.o. 11.21. b. 1817. XI. 5. 72.0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom