A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
47 A két testvér viszonya korántsem volt felhőtlen. Csáky Zsigmondnak feltehetően lehetett köze testvére fogságba kerüléséhez. 1731-ben ugyanis Csáky Zsigmond utasítására (de a Gubernium kívánságára) birtokfelmérésre került sor: 83 személlyel beszéltek, akik elsősorban a Csáky Imre károkozásaira panaszkodtak. A jobbágyok, cselédek, árendások a jegyzőkönyvben az értelmetlen kegyetlenség példáit vonultatják fel előttünk.13 Az erdélyi Kettős mezőn pl. a falu közös kárának vallották, hogy az „asszonyokat közönségesen rostálni bé hajtották Szurdokra, és a melyiket EőNagysága szerette, azt elvitte.” Mivel Csáky Imrének nem voltak gyermekei, Zsigmondnak pedig csak lányai voltak, a javaknak a lányokhoz kerülése feltétlenül Zsigmondnak és lányainak érdekében állott. Ezt az állítást támasztja alá, hogy Csáky Imre kiszabadítása érdekében ugyan Csáky Zsigmond is írt levelet, de a szabadulásra csak anyai rokonságának kérelme alapján, Zsigmond halálát követően került sor. Csáky Imrét 1735-ben a kolozsvári árestom után Mikola László kérésére azzal bocsátották szabadon, hogy a Gubernium által diktált feltételeket betartja. Birtokait visszakapta, s azokat az ingóságait is visszaadták neki, amelyek megőrzésre a kolozsvári plébánosnál voltak elhelyezve. A kiszabadult grófnak azt írták, hogy „Kegyelmed jószágát úgy szolgáltassa és tractálja, magát úgy viselje, s ollyan Emberekkel társalkodjék egyszóval magát mindenekben úgy alkalmaztassa, ...amint ezen reversálisában is fogja Kegyelmed obligálni. ” Ha a legkisebb problémát észlelik, „el hihesse Kegyelmed magával sokkal rosszabb lészen Kegyelmednek dolga utoljára mintsem eddig volt”.14 Csáky Zsigmond javait - halála után - felesége, Haller Katalin kezelte.15 Csáky Imre halála után annak siteri és berekböszörményi birtokait Csáky Miklós váradi püspök „minden Törvényes Processus nélkül” elfoglaltatta, s amikor Csáky Zsigmond özvegye békés megegyezést keresett, akkor Csáky Miklós a Királyi Táblán pert kezdett a leány-ág ellen. Az adorjáni jószágot, amit a két Csáky fivér az apjuktól vett át „említett férjem Csáki Zsigmond testvér öccsével, Csáki Imreh Úrral fel osztván, kiki a magáét pacifice bírta, de a Csáki Imreh űr részét, mihelly erőszakos halállal meg holt, eo facto hasonló Törvényes út kívül ugyan M. Váradi Püspök úr el foglalta és most is oda biratik. Ezek mind igy lévén, mégis M. Váradi Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 13 Fond Jósika No. 652. 825-872. A szurdoki Szima Urszuly pl. Csáky Imre kocsmárosa volt, de teljesen szokatlanul nem kapott bort a földesúrtól, hanem a maga pénzén kellett vennie, majd a földesúr a hasznot elvette tőle. Ontsa Tódort, amiért nem két, hanem csak egy szekér fát vitt az udvarba, kalodába záratta. Bara Szima sertéseit, amelyek beszaladtak a földesúr rétjére, "meglövöldözte eö Nagysága”. Amikor az egyik falu bírója madarászáskor nem tudta előkeríteni a madarakra vigyázó strázsást, vasra verette, "hogy a vére kicsordult", azután bebörtönöztette, míg végül "minden javát odahagyva sikerült elszöknie". Magdán Vaszi csak Csáky Zsigmondtól kapta vissza javait, aki tehát nagyon is jól tudta, mi a probléma a testvéröccsével. 14 Uo. No. 652. 1166-67. A figyelmeztetésnek azonban nem sok foganatja lett. 1737. szeptember 28-án már újra azért rótták meg, mert "két régi szurdoki és bilaki udvari jobbágyát megfogatta, s tömlöczről tömlöczre viteti". A két felszólító levelet Alvinczi Gábor írta alá. 15 Az erdélyi ág bihari birtokai iránt azonban csak Csáky Imre halála után kezdett érdeklődni a magyarországi ág, amikor az uradalmak egy részét továbbra is Csáky Zsigmond özvegye irányította, de a bihari puszták bérbead :t már Csáky Miklós váradi püspök, majd kalocsai érsek intézte. 1743-ban Boldogasszonytelekét Komáéinak, 1744-ben Nagy- és Kistótit, valamint Szöcsködöt Budai István viceispánnak, 1746-ban Inándot, Kis-Teleket Sembery Istvánnak, majd 1756-ban Laczkovics Lászlónak. MÓL P. 72. Fasc. 330. No. 9-10.
